Főmenü megnyitása

Füredi Zoltán

magyar matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja

Füredi Zoltán (Budapest, 1954. május 21.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a kombinatorika, a gráfelmélet, a diszkrét geometria és az extremális halmazrendszerek.

Füredi Zoltán
Született 1954. május 21. (65 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár
Kitüntetései Széchenyi-díj (2018)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1973-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematikus szakán. Itt szerzett matematikusdiplomát 1978-ban. Ennek megszerzése után az MTA Matematikai Intézet munkatársa lett. Később tudományos főmunkatársi, majd tudományos tanácsadói megbízást kapott. Kutatóintézeti állása mellett 1985-től tanít különböző amerikai egyetemeken: 1985-től a Rutgers Egyetem, majd 1986–1987-ben és 1990–1991-ben az MIT vendégprofesszora volt. 1991-ben az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) matematika tanszékének professzora lett. Emellett az AT&T Bell Laboratóriumban is dolgozott.

1981-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 2004-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává. Emellett a Bolyai János Matematikai Társulat tagja.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területei a kombinatorika, a gráfelmélet, a diszkrét geometria és az extremális halmazrendszerek. Emellett széleskörűen foglalkozik véges problémákkal.

Jelentős eredménye a Frankl Péterrel együtt kidolgozott és széleskörűen alkalmazott csillag-módszer. A gráfelmélet területén végtelen sok esetre pontosan meghatározta a C4-et nem tartalmazó gráfok éleinek maximális számát. Bárány Imrével igazolta, hogy nincs polinomiális hosszúságú algoritmus, ami a d dimenziós konvex testek térfogatát  -nél kisebb multiplikatív hibával közelítené. Sikerült igazolnia, hogy egy konvex n-szög csúcsai között az egységtávolságok száma  . További eredménye, hogy társszerzőkkel írt cikkében megoldotta az úgynevezett magyar lottóproblémát, tehát azt, hogy hány szelvény kell a biztos két találathoz. 2006-ban megcáfolt egy Erdős–Simonovits-sejtést: Füredi bebizonyította, hogy egy hat hosszú kör nélküli, n pontú gráf élszáma   is lehet.

Több mint kétszáztíz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből számos foglalkozott Turán Pál munkássága során felmerült probléma megoldásával. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Matchings and covers in hypergraphs (1988)
  • Solution of the Littlewood-Offord problem in high dimensions (Frankl Péterrel, 1988)
  • On the number of halving planes (társszerzőkkel, 1990)
  • Turán type problems (könyvfejezet, 1991)
  • Extremal hypergraphs and combinatorial geometry (1994)
  • The maximum size of 3-uniform hypergraphs not containing a Fano plane (társszerző, 2000)
  • Turán problems for weighted graphs (társszerző, 2002)
  • On triple systems with independent neighborhoods (társszerzőkkel, 2005)
  • Halmazrendszerek, metszetstruktúrák és távolságok (székfoglaló, 2005)
  • On the Turán number for the hexagon (társszerzőkkel, 2006)

ForrásokSzerkesztés