Fő utca (Kaposvár)
A kaposvári Fő utca a város történelmileg és kulturális szempontból legfontosabb utcája. Régen része volt a települést nyugat–keleti irányban átszelő országútnak, de miután 1980-ban megváltoztatták a 61-es főút városi nyomvonalát, majd 1987-ben a Fő utca nyugati szakaszát sétálóutcává is átalakították, közlekedési jelentősége lecsökkent. Az utca mentén 5 műemlék és számos helyi védelem alatt álló épület található. 2010-ben a Kossuth térrel együtt elnyerte a Magyarország legszebb főtere és főutcája díjat.[1]
Fő utca | |
A Fő utca házsorának részlete | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Település | Kaposvár |
Városrész | Belváros |
Korábbi nevei | Nagy utca, Ferenc József utca, Május 1. utca |
Nevezetes épületei | 5 műemlék épület, számos helyi védett épület, Nagy Imre miniszterelnök szülőháza |
Irányítószám | 7400 |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 140–150 m |
Hossza | 1,2 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 39″46.356667°N 17.794167°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 39″46.356667°N 17.794167°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fő utca témájú médiaállományokat. |
A körülbelül 1200 méteres utca a Kossuth tér és a Dózsa György utca között a gépjárműforgalom elől le van zárva. Ezen a szakaszon főként olyan, egyemeletes lakóépületek a jellemzők, amelyek földszintjén üzletek működnek. Keletebbre haladva vegyesen fordulnak elő régebbi, földszintes és többnyire modern, emeletes épületek, legkeletebbi részén pedig főleg a 21. század elején több nagyobb lakóház is felépült, például 2008-ban a fiatal diplomás pályakezdők otthonául szolgáló Fecskeház.[2]
Története
szerkesztésA törökök kiűzése után Kaposvár szinte teljesen elnéptelenedett, a 18. század elején új központja már a vártól kissé keletre, a mai Kossuth tér környékén alakult ki. A Fő utca, amelyet a kezdeti időkben Nagy utcának is neveztek,[3] innen indult keleti irányba, ez már a város első ismert térképén, a 18. század közepén vagy 1777-ben keletkezett Rósás Ferenc-féle térképen megfigyelhető.[4] Egy 1778 körül készült vízrajzi térképen is szerepel az utca, ekkor majdnem a mai Dózsa György utcáig tartott, az 1784-es első katonai felmérési térképen pedig már a mai Hársfa utcáig.[5] Ekkor keleti végén egy keresztet is jelöltek a térképen.[6] A második katonai felmérés kaposvári része az 1850-es években készült, itt a Fő utca nagyjából a mai Mező utcáig ért.[7] Az 1855-ös várostérkép viszont úgy ábrázolja, hogy csak a mostani Anna utcáig nevezték Fő utcának, azon túl Toponári utca, a Hársfa utcától kezdve pedig Toponári út volt a neve.[3] A mai Ady utca, amely a jelenlegi Fő utca nyugati meghosszabbítása, sokáig a Fő utca része volt, ám egy 1862-es térképen már az látható, hogy az eredetileg ott szereplő Fő utca feliratot kézzel áthúzták, és odaírták mellé az utca későbbi nevét, a Korona utcát.[8]
Az utca kikövezéséről kissé ellentmondóak a források. Van olyan, amelyik szerint már 1825-ben hozzáláttak,[9] de ismert egy olyan (valós) történet is, miszerint gróf Niczkyné négyes fogatával elakadt a kaposvári utcákat borító sárban, és csak két ökörrel tudták kivontatni onnan, és ennek következménye volt, hogy 1843-ban makadámburkolattal[10] látták el többek között a Fő utcát is. Egy régi tudósítás így értékeli az elakadt fogat esetét: „Ez esemény azonban szerencse volt a kaposváriakra nézve. ...Ily vakmerőségnek példásan meg kelle büntettetnie. A legközelebbi megyegyűlésen a kaposvári utak valamennyien egyhangúlag kövezésre ítéltettek, mely ítélet, habár nem is rögtön ítéletileg, a veres kereszttől a városi aggházig terjedő úton, néhány év után - 1843-ban - csakugyan végre is hajtatott.”[9] A város fő szennyvízgyűjtő csatornája ugyancsak a Fő utca vonalában készült el a 19. század végén,[11] az 1870-es években pedig fásítási munkákat folytattak az utca kórház előtti részén.[12] A 20. század elején is végeztek kövezési munkálatokat, Rippl-Rónai József erről festette 1905-ben Kövezik a kaposi Fő utcát című képét.[13]
A Fő utcán az első gépjármű valószínűleg 1901 nyarán tűnt fel, a Somogy című hetilap augusztusban legalábbis valóságos szenzációként írt egy ilyen esetről: „Egy automobil kocsi hajtott e héten Kaposvár Fő utcáján keresztül, mégpedig bámulatos gyorsasággal. Az ördöggépnek volt elég nézője és bámulója.”[14]
1911. május 28-án Kertész Manó városi képviselő azt javasolta, hogy a Fő utcát nevezzék el a néhány napja elhunyt Bánffy Dezső miniszterelnökről, ám néhány nap múlva egy másik képviselő indítványára inkább a Vármegyeházával szemben nyíló, akkor még Eibnitz köznek nevezett átjárót nevezték el róla. (Amikor azonban megnyílt a Kossuth Lajos utca, a Bánffy név feledésbe ment.) 1917-ben viszont valóban eldöntötték, hogy megváltoztatják az utca nevét: ezúttal Ferenc József emlékére. Az 1919-es kommün idején a Somogy Vármegyei Direktórium „további intézkedésig” az elnevezést visszaváltoztatta Fő utcára, és bár 1937-ben ismét napirendre került, hogy Ferenc József utca legyen a neve, 1941-ben pedig a Szociális Misszió Társulat kérte, hogy lehetőleg az Ady vagy a Fő utcát Nagyboldogasszonyra kereszteljék át, végül 1950-ig megtartotta a régi nevét.[15] Ez év szeptemberében azonban a városi tanács végrehajtó bizottsága számos másik kaposvári utcával együtt a Fő utcának is munkásmozgalmi nevet adott: ekkortól Május 1. utca lett a hivatalos neve (bár volt olyan utcanévtábla is, amelyen Május 1. útként szerepelt[16]).
1980-ra elkészült az addig a Fő utcát is magába foglaló 61-es főút kaposvári elkerülő szakasza, így a Fő utca forgalmi terhelése jelentősen lecsökkent.[17] A régi 61-es út Fő utca 64-es számú ház előtt található 124-es kilométerkövét meghagyták, és 2005-ben egy kis emléktáblát helyeztek el rajta. 1987-re a Kossuth tér és a Dózsa György utca közti szakaszt lezárták a gépjárműforgalom elől, és rajta díszburkolatot kiépítve sétálóutcává alakították át. Az építkezés vezető tervezője Lőrincz Ferenc, a Somogyterv mérnöke, a kivitelező a Mélyépítő Vállalat siófoki építésvezetősége volt. A sétálóutca elkészültének ünnepségét 1987. október 16-án tartották a Dorottya-házban.[18]
A rendszerváltás során, 1990 júniusában a képviselő-testület döntést hozott arról, hogy 1991. január 1-től a közterület ismét visszakapja a Fő utca nevet.[19]
Az utcát több műalkotás is díszíti: 1988-ban avatták fel a Csokonai utcába vezető átjáróház előtt az eozinmázas, kosfejes díszítésű Zsolnay-kutat,[20] a közeli Arany Oroszlán Gyógyszertár előtt pedig 2009-ben helyezték el Rippl-Rónai József híres csacsifogatos szobrát.[21] Az 1760-as években a Fő utcában felszentelt Szent Rókus-szobrot később az Arany János térre helyezték át.[22]
Nevezetes épületei
szerkesztésPáratlan (északi) oldal
szerkesztésHázszám | Épület | Építés ideje | Védelem | Kép |
---|---|---|---|---|
1. | Dorottya-ház | 18. század | Műemlék | |
3. | Banképület | ? | Helyi védelem | |
5. | Bereczk-ház | 1887 | Helyi védelem | |
19. | Arany Oroszlán Gyógyszertár | 1774 | Műemlék | |
55. | Egykori főorvosi lak | 1892 | Helyi védelem | |
65. | A kórház egykori főépülete | 1846 | Műemlék | |
77. | Nagy Imre miniszterelnök szülőháza | ? | – |
Páros (déli) oldal
szerkesztésHázszám | Épület | Építés ideje | Védelem | Kép |
---|---|---|---|---|
4. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
6. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
8. | Kemény-palota | 1904 | Helyi védelem | |
10. | Vármegyeháza | 1832 | Műemlék | |
12. | Anker-ház | 1913 | Helyi védelem | |
14. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
16. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
18. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
20. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
22. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
24. | Lakó- és üzletház | ? | Helyi védelem | |
34. | Romantikus lakóház | 19. század | Műemlék | |
44. | Kodály Zoltán Általános Iskola | 1904 | Helyi védelem |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kaposváré Magyarország legszebb főtere. Kapos.hu, 2010. október 15. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
- ↑ Kaposvár 300 54.
- ↑ a b Récsei 81.
- ↑ Récsei 5.
- ↑ Récsei 6.
- ↑ Récsei 8.
- ↑ Récsei 7.
- ↑ Récsei 33.
- ↑ a b Kézikönyv 78.
- ↑ Récsei 25.
- ↑ Kézikönyv 140.
- ↑ Kézikönyv 114.
- ↑ Különleges kiállítás a 150. évfordulóra. Kapos.hu, 2011. augusztus 4. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
- ↑ Kaposvár 300 158.
- ↑ Récsei 82.
- ↑ Récsei 20.
- ↑ Az út, amely már 35 éves. Kaposvár Most, 2015. október 29. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
- ↑ Kaposvár 300 71.
- ↑ Récsei 83.
- ↑ A Zsolnay-kútról.... Kaposvár Most, 2015. október 1. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Kaposvár 300 199.
- ↑ Kaposvár 300 83.
Források
szerkesztés- ↑ Kaposvár 300: L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1
- ↑ Kézikönyv: Nagy Zoltán, Dávid János, Buzási Éva. Kaposvár – Városismereti kézikönyv. Dávid Kiadó (2009). ISBN 978-963-88265-0-3
- ↑ Récsei: Récsei Balázs: „...mert nem a térben, hanem az időben léteztek...” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 26.)