Farasz Galéria
A Professzor Kazimierz Michałowski Farasz Galéria egy állandó kiállítás a Varsói Nemzeti Múzeumban núbiai kora keresztény műalkotásokból. Egyedülálló gyűjteménye a dél-egyiptomi Farasz, ókori nevén Pakhórasz katedrálisából származó falfestmények és építészeti elemek, melyeket a Kazimierz Michałowski professzor vezette régészeti ásatás tárt fel.[1][2]
| Farasz Galéria | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Teljes neve | A Varsói Nemzeti Múzeum Professzor Kazimierz Michałowski Farasz Galériája |
| Elhelyezkedés | Varsó Lengyelország |
| Cím | Varsó, Aleje Jerozolimskie |
| Alapítva | 1972 |
| Tömegközlekedés | busz: 111, 117, 158, 507, 517, 521, N22, N24, N72 villamos: 7, 9, 22, 24, 25 Muzeum Narodowe megálló |
| Elhelyezkedése | |
 Farasz Galéria
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 52° 13′ 54″, k. h. 21° 01′ 29″Koordináták: é. sz. 52° 13′ 54″, k. h. 21° 01′ 29″ | |
 | |
| A Farasz Galéria weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farasz Galéria témájú médiaállományokat. | |
A galéria története szerkesztés
A Farasz Galériában látható legtöbb műtárgy az UNESCO által kezdeményezett nemzetközi műemlékmentési projektben részt vevő lengyel régészeknek köszönhetően került Varsóba. Az Asszuáni-gát építésekor a Nílus vizével elöntött területen (a mai Nasszer-tó) számos ókori épület várt megmentésre az építkezés megkezdése előtt (közülük a legismertebbek az Abu Szimbel-i templomok). Az 1961 és 1964 között nemzetközi összefogással lezajlott mentési munkálatok során a régészek több ásatási rétegben ókori templomok jó állapotban megmaradt romjait találták meg a szudáni-egyiptomi határ közelében fekvő Farasz, ókori nevén Pakhórasz városa környékén. Az épületek a 7. és a 14. század között épültek, falaikat keresztény témájú festmények díszítették.[2]
Ahhoz, hogy sikerüljön eltávolítani a falfestményeket a falakról és külön előkészített lapokra áthelyezni őket, a felületet meg kellett erősíteni, a repedezés elkerülése érdekében. Ehhez a festmények felületét erős japán selyempapírral fedték és viaszos-gyantás keverékkel itatták át, a festmények felső részére pedig vászoncsíkokat nyomtak. Ezután a vakolatdarabokat, amelyeken a festmények voltak, késekkel és fűrészekkel vágták le a falakról, majd az eltávolított képeket falapokra helyezték. A festmények hátuljáról el kellett távolítani a fölösleges vakolatot, és gipsszel kellett megerősíteni őket.[1] A képeket ezután pamuttakaróba burkolva a varsói és a kartúmi múzeumba szállították, ahol restaurálták őket és előkészítették őket a kiállításra. Eltávolították a védőrétegeket, valamint az eredeti vakolatot a festmények hátuljáról, és a vékony, 2–3 mm-es réteget mesterséges háttérre helyezték.
Összesen 67 festmény és több más, Faraszban felfedezett tárgy került Lengyelországba, első csoportjuk 1962-ben érkezett meg.[2] A Varsói Nemzeti Múzeumban megtekinthető gyűjtemény a legnagyobb és legértékesebb külföldi leletegyüttes, amely lengyel múzeumban található.
Az expedíció felkeltette a tudományos érdeklődést Szudán és régi kultúrái iránt. A lengyel régészek ezután számos ásatást végeztek a régi Dongolában, Makuria fővárosában, valamint Banganartiban és a Nílus negyedik kataraktájának vidékén. Ezek az expedíciók jelentősen bővítették a Farasz Galéria eredeti gyűjteményét.[1] A galéria 1972-ben nyílt meg a nyilvánosság előtt a Nemzeti Múzeumban. Ezzel együtt zajlott az első nubiológiai kongresszus, valamint az új tudományág, a nubiológia bejelentése.[1]
A Farasz Galéria felújítás és átrendezés után 2014. október 17-én nyílt meg újra.[3] A galéria építészeti kialakítása és modernizált koncepciója Mirosław Orzechowski és Grzegorz Rytel alkotása. A kiállítás kurátora Bożena Mierzejewska. A modernizációt Wojciech Pawłowski finanszírozta.[3] A galériát az UNESCO, valamint a kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter, Małgorzata Omilanowska támogatásával nyitották újra.[2]
A kiállítás szerkesztés
- I. terem – Farasz/Pakhórasz első katedrálisa
Az első teremben a pakhóraszi katedrálisban talált tárgyak láthatóak, például az első katedrális apszisában talált fríz töredéke; Paulosz püspök alapító felirata (melyben megemlékezik a katedrális 707-ben történt felújításáról; feliratos kőtömbök és más leletek. Ezek a tárgyak közvetlen kapcsolatban állnak a katedrális történetével és építésének számos fázisával a 7. századtól a 14.-ig. A katedrális egy régebbi templom alapjain épült a 7. század elején.[1]
- II. és III. terem – multimédia
A II. és III. teremben a látogatók filmeket tekinthetnek meg a felfedezésekről, Núbiáról, a núbiai leletmentő expedícióról, valamint az egyes festményekről, stílusukról és ikonográfiájukról, fényképeket a régészeti ásatásokról és a Szudáni Nemzeti Múzeumba került műalkotásokról, valamint prezentációt Kazimierz Michałowski professzorról, a katedrális felfedezőjéről.[1]
- V. terem – temetkezési hagyományokkal kapcsolatos leletek
Ebben a teremben a Farasz püspökeinek temetkezésével kapcsolatos kiállítás látható. A kiállított tárgyak nagy része a sírkamrákból vagy sírépítményekből került elő, köztük sírfeliratok, víztároló edények vagy a mellkasra helyezett keresztek, melyeket a püspökökkel együtt temettek el.[1] Tizenhat püspököt temettek el a katedrálisban vagy közvetlen közelében, személyazonosságukra görög vagy kopt nyelvű sírfelirataikból derült fény. Több sírfeliraton imaszöveg szerepel. Az V. teremben számos ilyen sírfelirat látható, többek közt Ignátiosz, Mathaiosz és Sztephanosz püspöké.
- VI. terem – A katedrális
A VI. termet úgy alakították ki, hogy templomot idézzen. Kétoldalt árkádok alatt nyílnak a helyiségek, melyekben a festményeket kiállították. A térbeli elrendezés hasonlít az eredeti katedrálisra, a végén apszis található. Itt láthatóak a narthexből, az északi templomhajóból és a szentélyből eltávolított képek. A festmények a 7. és a 14. század között készültek, és a vakolat különböző rétegeiből kerültek elő, mert a falakat többször újrafestették, új képekkel. A festmények Jézust, Máriát, angyalokat, arkangyalokat, szenteket, püspököket és uralkodókat ábrázoló szekkók.[4] A legjellegzetesebbek a Szent Annát, Mihály és Gábriel arkangyalokat, Marianosz és Petrosz püspököket ábrázoló képek, valamint Mária többféle ikonográfiájú ábrázolása.
- VIII. terem – Núbia és a keresztény Egyiptom leletei
Az ásatási terepeken a leletek jelentős részét gyakran cseréptöredékek adják. A faraszi leletanyagban ezek legnagyobb része a keresztény korból származik. Ebben az időszakban (650–1000 között) Farasz észak-Núbia legfontosabb központja volt kerámiagyártásban. Ennek a 10. században vége szakadt.[1] A galériában emellett kopt és korábbi időkből származó kerámiák is láthatóak, mind Farasz és a IV. katarakta környékéről származik.
Egy másik gyűjtemény a kopt textíliákat mutatja be Egyiptom keresztény korszakából. Ez a gyűjtemény a 19. században és a 20. század elején érkezett a Nemzeti Múzeumba privát gyűjtőktől.
Egyéb kiállítások szerkesztés
A Louvre-ban számos faraszi lelet található, ami a varsói múzeum tulajdona, köztük Mihály arkangyal és egy faraszi püspök képe.[5]
Emellett számos kiállítást is rendeztek a galéria anyagából más múzeumokban, vagy Varsóban a galéria megnyitása előtt:
- 1962 december: kiállítás a faraszi leletekből Varsóban, többek közt Mihály arkangyal és Szent Merkuriosz képe
- 1963. május 3. – augusztus 15.: a kopt művészet nemzetközi kiállítása az esseni Villa Hügelben, majd a Kunsthaus Zürichben, a bécsi Néprajzi Múzeumban, a párizsi Petit Palais-ban, végül az UNESCO párizsi központjában (a núbiai leletmentő expedíció eredményeinek bemutatásaként)
- 1967 október: 40 faraszi festmény kiállítása a Varsói Nemzeti Múzeumban
- 1968–1969: „Farasz kincsei” vándorkiállítás – Berlin, Essen, Hága, Zürich, Bécs[4]
- 2002: „Farasz: katedrális a sivatag homokján” kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museumban
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d e f g h Bożena., Mierzejewska,. Galeria Faras im. Profesora Kazimierza Michałowskiego : przewodnik. Muzeum Narodowe (2014. január 1.). ISBN 9788371009167. OCLC 898253572
- ↑ a b c d Warszawie, Muzeum Narodowe w: Galeria Faras / Galerie stałe / Kolekcje / Muzeum Narodowe (lengyel nyelven). www.mnw.art.pl . [2018. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
- ↑ a b „Otwarcie Galerii Faras w Muzeum Narodowym w Warszawie - Sztuka - rp.pl” (Hozzáférés: 2017. február 9.)
- ↑ a b Michałowski, Kazimierz. Faras. Malowidła ścienne w zbiorach Muzeum Narodowego w Warszawie. Wydawnictwo Artystyczno-graficzne (1974)
- ↑ Warszawie, Muzeum Narodowe w: Kolekcja Sztuki Nubijskiej / Zbiory Sztuki Starożytnej i Wschodniochrześcijańskiej / Zbiory / Kolekcje / Muzeum Narodowe (lengyel nyelven). www.mnw.art.pl . [2018. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 3.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Faras Gallery című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
