Farkaspókfélék
A farkaspókfélék (Lycosidae) a pókok (Araneae) rendjén belül a főpókok (Araneomorphae) alrendjének egy családja. A Sosippus nembe tartozó farkaspókokon kívül ezek a pókok nem szőnek hálócsapdát; némelyik hálójával rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok természetes üregekben laknak, mások pedig életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó és áldozatukat üldözve fogják el.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Tojásbugyrát védő farkaspók anya
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Nemek | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 Elterjedési területük
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Farkaspókfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaspókfélék témájú médiaállományokat és Farkaspókfélék témájú kategóriát. |
A farkaspókok észrevételét megkönnyíti az, hogy a nőstény tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyja hasára és hátára mászik és hosszú ideig ott utaznak.
Az interneten a Lycos keresőmotor a nevét a Lycosidae családról kapta.
Előfordulásuk
szerkesztésA farkaspókok a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálhatók. Európában körülbelül 70 farkaspók-faj él, Észak-Amerikában 125. Egyik-másik meglehetősen ritka, azonban egyik sem veszélyeztetett.
Megjelenésük
szerkesztésA Lycosa-nem legnagyobb európai és amerikai fajai akár 30 milliméteresre is megnőhetnek. Általában sárgásbarna színezetűek. A tapogató láb tulajdonképpen a pók hímivarszerve, a párzásnál a peték megtermékenyítésére az állat bevezeti a nőstény ivarnyílásába. Elülső lábát a zsákmány megragadásához használja. A szemek elhelyezkedése: 2 nagy szem felül; 2 nagy szem elöl; 4 kis szem elöl és kissé oldalt.
Életmódjuk
szerkesztésA farkaspókok csavargó életmódot folytatnak, jellemzőjük, hogy hálót nem szőnek. Táplálékuk kis gerinctelenek, különösen rovarok, de más pókfajok is. Az élettartam az Európában élő fajoknál egy év; a nagyobb amerikai fajoknál két év.
Szaporodásuk
szerkesztésA párzási időszak a mérsékelt égövi térségben nyáron van. A trópusi fajok egész évben szaporodhatnak. A peték kifejlődéséhez 2-3 hét kell. Az utódok száma az egyes fajoknál eltérő. Az udvarlás során a hímek egyfajta „táncot” mutatnak be, amiben mellső lábaikat és testüket mozgatják.[1]
Néhány faj
szerkesztés- Pardosa lugubris
- Lycosa tarentula
- Pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa)
- Kalózpók (Pirata piraticus)
- Szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis)
Érdekesség
szerkesztésA tarantula nevet Olaszországban használták először a farkaspók megnevezésére, aminek a csípését halálosnak gondolták. Ennek elhárítására az áldozatnak vad táncba kellett kezdenie, ennek neve tarantella lett. Ennek nyomán a későbbiekben minden nagy testű, szőrös pókot „tarantulá”-nak neveztek. A marása nem veszélyes.[2]
Irodalom
szerkesztésMagyarul
szerkesztésEgyetemi jegyzetek:
- https://web.archive.org/web/20070729204021/http://systzool.elte.hu/gyakorlat/pok.doc
- https://web.archive.org/web/20070309010708/http://www.zool.klte.hu/download.php?id=51
- https://web.archive.org/web/20050427062857/http://ecol1.bio.u-szeged.hu/~rendszertan/POKGYAK.htm
Angolul
szerkesztés- How to Know the Spiders, by B. J. Kaston, Dubuque, Iowa, 1953. (A szöveg kifejezéseinek modernizációjával kapcsolatban lásd: https://web.archive.org/web/20050321084649/http://kaston.transy.edu/spiderlist/Kaston78.htm)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Platnick, Norman I. (2008): The world spider catalog, version 8.5. American Museum of Natural History.
- Wolf Spider Fact Sheet highlights prevention tips as well as information on habits, habitat and health threats
- Wolf Spider Website Comprehensive site with info on a range of subject, from habitat, to life-cycle, to myths and facts about bites. Includes videos of Wolf Spiders in the wild and captivity (Accessed September 7, 2015)
