Fejér György (teológus)
Fejér György (Keszthely, 1766. április 23. – Pest, 1851. július 2.) római katolikus pap, teológiai doktor, prépost-kanonok, történettudós és az Egyetemi Könyvtár igazgatója. Fő műve a 42 kötetes latin nyelvű Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis.
Fejér György | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1766. április 23. Keszthely |
Elhunyt | 1851. július 2. (85 évesen) Pest |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis (40 kötet) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fejér György témájú médiaállományokat. |
Élete
szerkesztésFejér Mihály ácsmester és Keresztes Katalin fia volt. Apja a Festetics grófok uradalmi ácsmestere volt, akinek tizenegy gyermeke közül tíz a himlőben meghalt. Fejér György szintén megbetegedett, de életben maradt. Egészen fiatalon – szüleinek tudta nélkül – ment iskolába, és kezdett tanulni. 1775–1776-ban lépett a gimnáziumba. Apjának egy kivágott fatörzs összezúzta lábszárát, ami 1776. január 7-én a halálát okozta.
György 1779-ben Pestre került és 1783–1785-ben Budán és Pesten bölcselethallgató volt az egyetemen. Itt Katona István és Koppi Károly tanárok fejlesztették hajlamát és előszeretetét a magyar történelem iránt. 1785-től 1790-ig teológiát tanult Pozsonyban, hol az 1786–1787. tanévben a német nyelv tanulását is kötelezővé tették a növendékeknek. Szabadidejében franciául tanult. II. József császár halála után június 1. a növendékpapokat elbocsátották, a szeminárium megszűnt. Mint a székesfehérvári egyházmegye növendéke, 1790-ben pappá szentelték.
Pappá szentelése után a Festetics és Ürményi családoknál magántanító lett. 1796-tól káplán volt Székesfehérvárott három évig és plébános Nagykovácsin tizenkettőig. Közben 1802-től a székesfehérvári papnevelő intézetben a dogmatikát tanította. 1808-ban a pesti egyetemen teológiai tanár lett. Amikor búcsút vett Nagykovácsitól, 2500 forintos kötelezvényt engedett át a templom javára, a plébánia-épület megújítására 600, a tűz által károsult községnek pedig 600 forintot adott, és azoknak, kik neki tartoztak, mintegy ezer forintot elengedett; utódjának harminckilenc esztendeig évenként harminc forintot hagyott; ezenkívül ezer pengő forintról úgy rendelkezett, hogy ennek kamatját (60 pengő forint) évenként a nagykovácsi szegények szétosszanak.
1818-tól 1824-ig Győrött mint iskolai s tanulmányi királyi főigazgató, királyi tanácsos és a boldogságos szűzről címzett pestújhegyi prépost működött. 1822-ben meghívták a Pozsonyban tartott nemzeti zsinatra, hol több tanácskozáson vett részt. 1824-ben a pesti egyetem könyvtárának igazgatójává nevezték ki. Közben, 1832–1833 és 1834–1835-ben a dogmatika helyettes tanára is volt; emellett misézett, temetett és a prédikációkat tartott. Több esztendeig ő volt az érseki biztos a városi ifjúság próbatételein. 1840-ben nyert kanonoki címet. 1843 áprilisában vált meg a könyvtár vezetésétől, nyugalomba vonult, de azután is Pesten lakott. Így ír önmagáról Az ember kiformáltatása című munkája (Buda, 1835) előszavában:
„Az igazságot nyilt szemmel nyomozni és bátran védeni; a hamist cáfolni, a kétest eligazítani, a bizonyost kitüntetni, közérthetőleg szólani; nemzeti literaturánk egy hiányát pótolni: ez volt célom.”
Mivel a keleti népekkel kapcsolatban több munkát írt, az osztrák titkosrendőrség súlyosan megfenyegette. Szilasy János szavaival: "élete utolsó két évében is több munkát adott ki, melyek közül kettő oly nagy figyelmet gerjesztett, hogy talán csak igen agg kora, s nagyon elgyengült állapota menté meg nagyobb veszedelemtől. az 1851. február 7-i keltezésű munkája, ha napvilágot lát, csak bajokat vala neki szerzendő (...) nem vala magát képes jelen körülményebe illőleg belehelyezni. azért utolsó irományai feddést és fenyegetést vontak maguk után.[1]
Végrendeletében a keszthelyi árvák számára 46 ezer forintot; az ottani iskolának ösztöndíjakra 4000 forintot, ugyanazon célra a győrinek kétezer forintot hagyott; a vakok pesti, a süketek váci s az árvák pesti intézetéről már előbb intézkedett. Emlékbeszédet Toldy Ferenc mondott fölötte 1865. július 3. az egyetem nagy termében.
Arcképe olajba festve a budapesti egyetem birtokában; rézbe metszve 1820-ban Passini János által (Tudományos Gyűjtemény 1820. VI. k. mellett), ugyanaz Schwerzig Pál által 1853-ban Pesten újranyomtatva Szilassy János, Fejér György életrajza mellett.
Munkái
szerkesztés- Ode in diem onomasticum ill. dni Antonii Vörös de Farad sup. studiorum directoris. Pestini, 1784.
- Lessus in obitum Joannis Ikervári concivis coalumnique sui. Pestini, 1785.
- Onomasticon Joanni Horváth physices professori votivum. Pestini, 1786.
- Piae gratiae ill. ac rev. d. Andreae Szabó, dum seminario generali posoniensi valediceret… 1788.
- A tisztességre vágyódik, vigj. Pozsony, 1789. (Latin kéziratból ford. és megváltoztatva kiadta; előadták a pozsonyi növendék papok.)
- Mélt. és főt. Séllyei Nagy Ignácz úrnak, Székes-Fejérvár első püspökének emlékezete Sz. András havának 12. napján 1789. Pozsony, 1789. (Költemény.)
- Ostermayer Ferencz nevenapjára köszönet a pozsonyi nevendékpapság nevében… 1789.
- A Hadi Tudósítások iróihoz. (Görög Demeter és Kerekes urakhoz) Örvendezés. 1789. Bécs.
- Dohánytermesztésről való rövid oktatás… Pozsony, 1790.
- Székesfejérvári megyének öröm napja midőn mélt. Milassin Miklós fejérvári püspök püspöki székébe bé-lépne. Pest, 1790.
- A kisdedek vallásbeli oktatása… Pozsony és Pest, 1790. (Seiler Frigyes György német munkája után.)
- Herczeg Battyányi József cardinális és primás ő eminentiájának esztergomi főispánságba ujonnan magasztaltatására. Pozsony, 1790. (Alkaikus vers.)
- Az öreg fösvény Zsugori, vigj. a mulatságokban gyönyörködőknek kedvekért kiadatott. Pozsony, 1790. (F. Gy. jegygyel, latin kéziratból ford. és megváltoztatta; előadták Pozsonyban a növendékpapok.)
- A nevelők, nézőj. Pozsony, 1790.
- A mennyei gondviselésről: midőn az ellenség hazánk határihoz közelítene. Pest, 1795.
- Viszontagságaink okairól, s eltávoztatásokról, ellenség által szorongattatásunkkor. Pest, 1795.
- A jubileumi bucsuról, ennek tartása alkalmatosságával. 1795. Pest.
- Pünkösd után negyedik vasárnapi közönséges ájtatosságra alkalmazott beszéd, Pest városának fő plébánia-templomában. Pest, 1796. (Buzditó beszéd a francziák ellen.)
- A keresztényi hazafiúságról hadi segedelem kivántatásakor. Pest, 1796.
- Az alamizsnálkodásról a pesti polgári ispotály ünnepén. Pest, 1799.
- A keresztények czéljáról. Nagyasszonyunk ünnepén. Pest, 1800.
- Minden ő benne bizóknak oltalmazója, hazánk első királya: Szent István. Hirdette ünnepe napján a budai udvari templomban… Buda, 1800.
- Pest szab. kir. várossa ispitályának pünkösd-hétfőn eső ünnepére alkalmaztatott beszéd az alamisnálkodásról. Buda, 1800.
- Mi végre valók a templomok? A lelki uj templom felszentelése alkalmatosságával előadta… Buda, 1802.
- Nagy Asszonyunk nagyérdemű erkölcsei. Fejtegette sátorosünnepe napján Válban… Buda, 1803.
- Makula nélkül való tükör, vagyis: az Úr Krisztus Jézus, és Szent Anyjának Máriának életök. Átdolgozta… Buda, 1805.
- A keresztényi jótevőségről. Pesti ispita ünnepén. Pest, 1805.
- A fő méltgú legkegyelmesebb Ürményi József úrhoz, ország főbirájához, midőn ezen fényes hivataljába lépne 1806. eszt. Buda. (Költemény.)
- Ájtatos imádságok a keresztény katholikusoknak lelki hasznokra. Buda, 1806.
- Officium Rákoczianum, seu varia pietatis exercitia hominis catholici. Buda, 1806.
- Az emberi méltóságról. A pesti ispita javára. Pest, 1806.
- Pest szabad kir. város főtemplomában tartatott beszédek. I. rész. Buda, 1806. II–IV. rész. Pest, 1811.
- Áhitatos imádságok és énekek. Buda, 1806.
- Hálaadás az országosan öszvegyült rendekhez, hogy magyar nyelvünket nemes magyar hazánk jobbvoltára tulajdon méltóságába iktatták 1807. eszt. 30. Mindszent-havában. Buda, 1807. (Költemény.)
- Anthropologia vagy is az ember esmértetése. Buda, 1807. (Ism. Erdélyi Múzeum IV.)
- Liliom-kert. Buda, 1807. (Imádságos könyv.)
- Lelki fegyverház. Buda, 1808. (Imádságos könyv.)
- Az ember kimiveltetésének első része. Az ember formáltatásáról. Pest, 1809.
- Pest szab. kir. városa felfegyverkezett polgárihoz tartatott beszéd a polgári hivségről s hivatalbéli engedelmességről felszentelt zászlóikhoz hiteltetésök alkalmatosságával. Pest, 1809.
- A szent irásbeli történetek mind a két testamentom szerént a normális iskolák számára. Buda, 1809.
- Ányos Pál árnyékához. Pest, 1809. (Költemény.)
- Jutalomra érdemesitett értekezés egy magyar tudós társaság legkönnyebb s leghelyesebb felállításáról. Pest, 1809.
- Az ember kiformáltatása gondolkodó erejére nézve. Vagyis közhasznú logika. Pest, 1810.
- Oktatás a pamuktermesztésről Buda, 1810. (Lastryrie Károly Filibert munkájából németre ford. Mitterpacher Lajos, magyarra F. Gy.)
- Egy kétszázezeres hagyománynak legalkalmatosabb elrendeltetése iránt megjutalmazott felelet. Bécs, 1810.
- Institutiones theologicae ac dogmaticae. Buda, 1811. Hét kötet. (2. kiadás. Pest, 1815. 3. jav. és bőv. kiadás. Bécs, 1819–20. hét kötet.)
- A keresztény hazafi képe: boldogult Marczibányi István. Buda, 1811.
- Oktatás a gyümölcsfa nevelésről. Buda, 1811. (Heintl Ferencz után magyarázta saját tapasztalásából.)
- Az itthoni és külföldi juharfa miveltetése és használtatása nedvéből czukor-szerzés végett az austriai birodalom javára irta Waldberg Theobald. Magyarázta Fejér György. Buda, 1811.
- Közönséges czéhbeli czikkelyek, a mesterség üzés végett való társaságok és czéhek számára. Buda, 1813. (Névtelenűl.)
- Szentek élete. Buda, 1813.
- De sorte parvulorum ante susceptum baptismum vita hac eruptorum disquirit… Buda, 1813. (2. kiadás. Buda, 1815.)
- A vallásbeli türödelem visgáltatása azon egy szóra a maga idejében, melyet annak gyarapodására mondott Rév-Komáromban 5. jun. 1814. Kalmár József prédikátor. Pest.
- Dicső szent Anna élete és tisztelete. Buda, 1814.
- Onomasticon excell., ill., ac rev. dni Stephani e liberis baronibus Fischer, agriensis arch. episcopi… in ecclesiam ac regnum Hungariae meritis sacrum. Buda, 1815.
- A szegényekkel jótevőségről. Szólott Pest városa ispitáljának pünkösd hétfői ünnepén. Pest, 1815.
- Institutiones Theologicae. Pest, 1815. (3. kiadás. Bécs, 1820.)
- Persecutionum primis ecclesiae christianae temporibus adversus fideles suscitatarum causae. Pest, 1815.
- Tabulas veteris ac novi foederis rite interpretandi lex suprema, quam illustravit… Pest, 1815.
- Tabulas veteris ac novi foederis rite interpretandi lex catholica, quam adversus interpretis anonymi Viennensis argutias vindicat. Pest, 1816.
- Mostani és régi nemzeteket, országokat, tudományokat, városokat stb. ismertető Lexikon, melyet szerzett Hübner János, jobbított Sperl Ferencz, bővített Fejér György. Pest, 1816–17. Öt darab. (A Marczibányi-féle 400 váltó frt. jutalomban részesült.)
- Szent és üdvösséges dolog a templom-építés. Fejtegette a Leopold-városi uj templom felszenteltetése alkalmatosságával 1817. jun. 15. Pest, 1817.
- Méltgs. ft. Kámánházi László váczi püspök emlékezete, melyet halotti tiszteltetése alkalmatosságával hirdetett azon főtemplomban 1817. ápr. 22. Pest, 1817.
- A mostani idők szükségeihez alkalmaztatott vasárnapi, ünnepi és alkalmatosságbeli beszédek. Pest, 1817–18. Négy rész.
- De reverentia legibus debita. Occasione legum juventuti academicae publicatarum. Jaurini 1818.
- A tudományok encyclopaediája rövid rajzolatban. Pest, 1818. Két rész.
- A bogáti jeles fabrika… 1818.
- De ortu et progressu academiae regiae Jaurinensis. Occasione legum juventuti publicatarum. Jaurini 4. nov. 1819. Győr.
- De educationis publicae in regno Hungariae praecellentia. Dixit occasione legum juventuti academicae Jaurinensi publicatarum. Pestini, 1820.
- Memoria Georgi Berta, quam recoluit in auditorio academiae regiae Jaurinensis. Jaurini, 1820.
- Szabad királyi Győr városának megesmértetése. Pest, 1820.
- A palotai posztó-fabrika… 1820.
- De institutionis publicae praecellentia. Jaurini, 1820.
- Scientiae ac religio civium fortunae civitatum. Jaurini, 1821.
- In vindicias Jahnianas aminadversiones commilitionis. Jaurini, 1822.
- Franciscus I. imperator Austriae, rex Hungariae princeps pacis. Die natali augusti die, quo icone eiusdem dono cels, principis Caroli Bretzenheim, sala academiae regiae Jaurinensis est condecorata. Jaurini, 1822.
- Lehet-e van-e egyedül üdvözitő ekklesia?… Pest, 1822.
- Az óvári főherczegi gazdaságbéli intézeteknek, s a kis-martoni, fraknói s eszterházi jelességeknek leirása. Pest, 1822.
- Verseghy Ferencz viszontagságos élete, poétai és grammatikai érdemei. Buda, 1824.
- Ürményi József statusministernek gyásztiszteltetése. Buda, 1825.
- Néhai fő mélt. és ft. Kluch József nyitrai püspöknek érdemei. Hirdette gyásztiszteltetése alkalmatosságával 1827. pünkösd hava 2. napján. Nagyszombat.
- Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Budae, 1829–44. A három Indexszel együtt negyvenhárom kötet. (Ezen nagy munkájának kiadásában sem a kormány sem a nagyok hazafisága nem támogatta, egyedül előfizetőire támaszkodhatott, de ezek is mindinkább fogytak; midőn tizenhárom év mulva a munka utolsó kötete Albert király halálaig 1440-ig terjedett és azt befejezte, már csak 87 előfizetője volt; a VIII. 6., IX. 6. és X. 3. kötetek ritkák, valószinüleg megsemmisültek, mert ezekből csak mintegy 170 példányt ismerünk; egy teljes példány 1889-ben 550 frtért adatott el.)
- Decretum originale Andreae secundi quo regnum Hungariae constituit anno 1222. Budae, 1829. (A Codex diplomaticus Prodromusához mellékletkép jelent meg.)
- Introductio in Codicem Diplomaticum Hungariae. Budae, 1829.
- De avitis Magyarorum ac Chunorum, Iasonumque Hungariae accolarum sedibus et initiis. Budae, 1830. Online (A Codex diplomaticus VII. 3. kötetéhez.)
- Henricus Portugalliae comes origine burgundus non hungarus. Budae, 1830.
- Henrik portugalliai gróf Velenczei Péter magyar király fia volt-e?… Budae, 1830.
- Mária Krisztus urunk anyja Nagy-Boldog-Asszony. Hirdette ünnepén a pesti híveknek…. Pest, 1832.
- Praecipua religionis christianae capita illustrata. Budae, 1833.
- Matrimonium ex instituto Christi Dni. illustratum. Pestini, 1833.
- Dalmatiae cum regno Hungariae nexus. Budae, 1834. (Melléklet a Codex diplomaticus IX. 3. kötetéhez.)
- Galliciae et Lodomeriae cum regno Hungaria nexus. Budae, 1834.
- Historia Academiae Scientiarum Pazmaniae Archi-episcopalis ac M. Theresianae Regiae literaria. Budae, 1835. Online (Ism. Honművész 1836. 33. sz.)
- Sacramentum ac sacrificium eucharistiae perpetuo totius orbis christiani consensu illustratum; Budae. 1835. Két rész.
- Memoria Stephani Katona. Budae, 1835.
- Principium fidei, seu examen rationalismi. Budae, 1835.
- Az ember kiformáltatása esmérő erejére nézve vagy-is: a közhasznú metaphysika. Budae, 1835. (2. kiadás. Pest, 1843.)
- Bevezetés a philosophiára vagy is: propaedeutica. Buda, 1836.
- Dissertationes in res Hungariae veteris historico-criticae. Buda, 1837. Online (A Codex diplomaticus VII. 4. kötetéhez.)
- De peregrinis nominibus magyarorum avitarum sedium indiciis. Pesthini, 1837. (A codex Dipéldául VIII. 6.)
- Commentarii historici de Bosniae, Serviae ac Bulgariae tum Valachiae, Moldaviae ac Bessarabiae cum regno Hungariae nexu… Buda, 1837.
- Honi városainknak nemzetünk kifejtülésére s csinosbulásukra befolyássok. Pest, 1837.
- Authentia et vis probandi diplomatum… Budae, 1838. (A Codex Dipéldául X. 3.)
- A szép mesterségek alapvonatokban philosophiai tekéntetből. Budae, 1838.
- Urunk Krisztus Jézus halottaiból feltámadásának tanuságai. Hirdette husvét napján. Pest, 1838.
- Reflexiones in scriptores novos rerum veterum hungaricarum, historico-criticae. Budae, 1839. (A Codex dipéldául IX. 3.)
- Croatiae ac Slavoniae cum regno Hungariae nexus et relationes. Budae, 1839. (A Codex dipéldául IX. 4.)
- Rationes ecclesiae cath. adversus matrimonia mixta irrestricta. Aug. Vind., 1840.
- Aborigines et incunabula Magyarorum, ac gentium cognatarum populi Pontici, Pontus. Budae, 1840. (Ism. Athenaeum 1842.)
- Egyházi fejtegetések mostani szükségekre nézve. Pest, 1841. (I. Mi okokra nézve nem adja anyaszentegyházunk némely vegyes házasságokra áldását? Igazságosak-e a miatt vádoltatásai? II. Tüdős József h. v. lelkésznek urnapi elmélkedésére észrevételek.)
- Ember-nemesítés, vagy is a természeti erkölcs-tudomány. Pest, 1842.
- Néhai Lajtsák Xav. Ferencz. nagyváradi deák szertartásu megye püspökének hivataloskodása. Gyásztiszteletére előterjeszté 1843. jul. 18. Buda.
- De baronibus ac proceribus regni Hungariae. Buda, 1843.
- De comitatibus regni Hungariae. Buda, 1843.
- Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad, regni Hungariae gubernatoris, argumentis criticis illustrata. Buda, 1844. (A Codex dipl. XI. kötetéhez.) Online
- Kit és mennyire illet az elhatározhatóság a házasság ügyeire nézve? Pest, 1844.
- A vegyesen házasulók szabad egyezkedhetése gyermekeiknek religiói neveltetésök eránt. Pest, 1844.
- Regni per hungaros in Europa stabiliti rationes disquisitae. Introductio in historiam regni Hungariae. Budae, 1845.
- Religionis et ecclesiae christianae apud hungaros initia. Budae, 1846. (2. kiadás. Pest, 1847.)
- Jurium ac libertatum religionis et ecclesiae catholicae in regno Hungariae partibusque adnexis codicillus diplomaticus. Budae, 1847.
- Jus ecclesiae catholicae adversus apostatas. Budae, 1847.
- A Croyi nemzetségnek III. András királyunk Felicius nevű fiától származtatása historiai gyom. Budae, 1848.
- Bevezetés a magyarországi historiába. Budae, 1849.
- A politikai forradalmak okai. Néhány észrevételekkel. Budae. 1850. (2. kiadás Lipcse, 1850. Ism. M. Hirlap 1850. 228, 231. 232. sz.)
- A kunok eredete. Pest, 1850.
- A kazarokról. Pest 1851.
- A polgári alkotmányok fő tulajdonságai. Pest, 1851.
A Tudományos Gyűjteményt alapította és szerkesztette az első évfolyam (1817.) jan.-aug. köteteit.
Fordított színművei
szerkesztés- Rang és természet vagy a kegyes herczeg, erkölcsi rajzolat 4 szakaszban c. szinművét előadták Miskolczon 1830. márc. 18. és 30.
- ugyanaz Rang és természet vagy szállás megköti a józanészt, erkölcsi szinjáték 4 felv. c. Pécsett 1837. május 17-én adták elő
- A világ hangja és szivjósága, erkölcsi játék 4 felv. Ziegler után ford., előadták Miskolcon 1831. december 29-én
Megjelenések
szerkesztésKölteményei és cikkei a következő folyóiratokban, évkönyvekben és hírlapokban jelentek meg:[2]
- Orpheus (1790. ódák).
- Mindenes Gyűjtemény (1789–90. M. generalis Orczy Lőrincz emlékezete, Racine franczia munkáinak magyarra fordítása iránt levele sat.)
- Helikoni Virágok (1791. ódák)
- Tudományos Gyűjtemény (itt Y. jegygyel is, 1817. I–III. A nemzeti kulturáról közönségesen és a magyar nemzet kulturájáról különösen, Magyarország statistikai bővebb ismertetése,
- II. Számadás az irás módjáról,
- III. A keszthelyi Helikon, sat. 1818. I. II. Tudományok Encyclopaediája rövid rajzolatban,
- V. Észrevétel a szépirás módjáról, Statistikai jegyzetek Magyarországról,
- IX. A magyarországi hadakozás- és bandériumoknak rövid ismertetése,
- XI. Vadasi Jankovich Miklós gyűjteményéről,
- III. IV. VII. Magyarország statistikai ismertetésére szolgáló jegyzetek,
- VI. Régi Székesfejérvárról jegyzetek,
- X. A pesti m. kir. Universitás literaturai érdemei,
- 1820. IV. Nagy-Győr jelességei,
- IX. Molnár Ker. János érdemes élete,
- X. A bell-lancasteri tanítás-módról,
- XI. A nemességről sat. 1821. I. A magyar-óvári gazdasági tanítóintézet,
- III. A nemzeti iskolák helyes elrendeléséről,
- V. A magyar városokról,
- VIII. könyvism. 1823. I. A philologiára egy tekintet,
- IX. Rajnis József emlékezete, Baranyai Ferencz Esztergomot Székesfejérvár felett magyar királyaink lakhelyének hibásan állítá, ** 1824. II. A Balatonról és Tihanyról,
- III. Utazásbeli jegyzetek Ovár-, Kismarton-, Fraknó- és Eszterházáról,
- VII. Brassói Miller Ferdinánd Jakab emlékezete,
- 1825. II. Könyvism., VII. A magyarok régi lakhelyeiről,
- 1826. II. A magyar szent koronának Bécsből jelentett származása iránt észrevételek, IV. Kálmán királyunk I. Gejza és nem szent László fia volt,
- 1828. IV. Vélemény Henrik portugalliai gróf eredetéről,
- VI. Béla királyunk jegyzőjének koráról és Horvát István észrevételeire észrevételek, Magyarországi okleveles gyűjtemény szükséges,
- IX. Horvát István észrevételeire észrevételek Henrik portugalliai gróf eredete iránt,
- 1829. VIII. Az ó-budai maradványok római héfürdők düledéki-e?
- X. A rubenprei és evenbergi herczeg-ház Árpád fejedelmünk férfi-ágából származott-e?
- 1835. VIII. Könyvbirálat, XI. Hermes Györgynek és philosophiai új rendszerének rövid ismertetése,
- XII. Kant Immanuel és Hermes György philosophiai rendszereiknek rövid ellenbevetése,
- 1836. I. Fichte, Schelling és Hegel philosophiai rendszereiknek a Hermesével egybevetése,
- II. Harmadik Béla királynak meghivatása a szent föld szabadítása végett,
- III. A Hermes philosophiai új rendszere ellen vetett nehézségek eligazíttatnak,
- IV. Az uj philosophia és annak kezdője Cartesius,
- V. Leibnitz Gottfr. Wilh. ecclecticismusa,
- VI. Wolf Christian dogmatismusa, Gejza herczegünk fiának első királyunknak Stephan vagy Salamon volt-e igazi neve? (Ugyanezen kérdés megfejtése a Hasznos Mulatságok 1836. I. és 1837. I.)
- 1837. VI. Kant Immanuelnek és Kritikájának ismertetése,
- VII. Az Isten valóban lételének bizonyítása,
- VIII. Az álomban járásról és világosan látásról,
- X. A philosophia állapota az első nyolcz században,
- XI. A legujabb philosophia Schelling Fridrik Wilhelm rendszere után,
- 1838. II. Könyvism.,
- III. Ismereteink igazságának fundamentomáról,
- VI. A vaticanumi levél- és kézirattároknak, s nehány Magyarországot érdeklő okleveleknek és irományoknak ismertetése,
- IX. Az 1738. történetek töredékei,
- X. Hammer-Purgstall József értesítése iránt a magyarok ősi lakhelyéről s költözködéseiről észrevételek,
- 1839. VII. A magyarországi ruthenok eredetéről,
- IX. A chiunnu, hiunnu és hun vagy kun népek ugyanazonok voltak-e?
- X. Igaz-e, hogy a turkomannok és törökök magyar ivadékok?
- 1840. I. Igaz-e, hogy Henrik portugalliai gróf magyar eredetű volt?
- III. Igaz-e, hogy Székesfejérvár fejér szinétől vette nevezetét?
- VII. Igaz-e, hogy a horvát nép és nyelv valóságos illyr nép és nyelv?
- XII. Igaza van-e Kiss Bálintnak?
- 1841. II. Könyvism.,
- III. Bosnia ismertetése sat.),
- Hazai s Külf. Tudósítások (1837. I. 4. sz. Petrus Stephani protoregis sororis filius e stirpe Arpadiana virili haud satus),
- Literaturai Lapok (1837. 14–17. sz. Észrevételek a honi városainkat illető előbbi értekezésre következett vizsgálódások után),
- Századunk (1839. 72. 83. sz. Igaz-e, hogy Kálmán Szent László és nem Gejza királyunk fia volt?
- 1841. 31. sz. Még egy szó a maga idején a vegyes házasságokról),
- Hirnök (1841. 42. sz. Üdvözlet a Békeszó protestáns irójához),
- Egyházi Tudósítások (1842. II. 8. sz. Visszatorlás B. J. visszatorlási iratára),
- Religio és Nevelés (1846. I. 39. sz. Visszaemlékezés a pozsonyi közönséges papnevelő-házra).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szilasy János: Elhunyt hazai tudósok Pantheonja II. kötet. Fejér György életrajza. Új Magyar Múzeum 3 (1853) 297.
- ↑ Nem meglepő, hogy legtöbb magyar nyelvű szakcikke a Tudományos Gyűjteményben jelent meg, hiszen e folyóirat volt a XIX. század első felében a leghosszabb életű magyar nyelven megjelenő tudományos folyóirat, s nem mellékesen 1817-1818-ban Fejér György volt e folyóirat első főszerkesztője.
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.