Fejgerinchúrosok
A fejgerinchúrosok (Cephalochordata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják.
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 700–0 Ma | ||||||||
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Fejgerinchúrosok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Fejgerinchúrosok témájú médiaállományokat és Fejgerinchúrosok témájú kategóriát. |
Nagy részük kihalt, ma élő egyedüli képviselőik a lándzsahalak (Amphioxiformes) rendjébe tartoznak.
Váltivarúak.
EvolúcióSzerkesztés
Az előgerinchúrosoktól származnak.
Evolúciós újításaik:
- Gerinchúrjuk a feji végtől a farki végig húzódik, specializálódott izomsejtekből épül fel, így a gerincesekkel ellentétben porc- vagy csontelemeik nincsenek.
- Gerinchúrjuk egész életükben megmarad.
- Gerinchúrjukhoz harántcsíkolt izmok tapadnak, ez magyarázza kígyózó mozgásukat.
A fejgerinchúrosok és a gerincesek fejlődése nagyjából 700 millió évvel ezelőtt vált el egymástól.[1]
AnatómiaSzerkesztés
Fejük és koponyájuk nincs, a szájnyílásuk környékén tapogatók vannak.
Idegrendszerük csőidegrendszer, agyuk morfológiailag nem különül el részekre de genetikai tekintetben a három rész elválasztható.
Nincs izmos szívük, de keringésük majdnem zárt, már hajszálerek is részt vesznek benne, de még nem képeznek zárt csőrendszert.
Három szakaszos bélcsatornával rendelkeznek: előbél, középbél, utóbél.
Kiválasztásuk elővesével történik.
ÉletmódSzerkesztés
Többnyire helytülők, de páratlan úszójuknak köszönhetően mindkét irányban jól tudnak úszni.
Passzív táplálkozásúak: a hasoldali szájukon beáramló vízből szűrögetnek, amely a kopoltyúréseken távozik.
RendszerezésSzerkesztés
- † Metaspriggina Briggs et al., 1994
- † Metaspriggina walcotti Simonetta & Insom, 1993
- † Pikaia Conway Morris & Whittington, 1979
- † Cathaymyrus
- † Paleobranchiostoma
- † Paleobranchiostoma hamatotergum (Oelofsen & Loock, 1981)
- Csőszívűek (Leptocardii) osztálya
- Lándzsahalak (Amphioxiformes) rendje
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Nikoh N, Iwabe N, Kuma K, et al (1997. July). „An estimate of divergence time of Parazoa and Eumetazoa and that of Cephalochordata and Vertebrata by aldolase and triose phosphate isomerase clocks”. J. Mol. Evol. 45 (1), 97–106. o. [2000. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/PL00006208. PMID 9211740. (Hozzáférés ideje: 2010. október 10.)
