Fekete ribiszke
A fekete ribiszke vagy fekete ribizli (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó növényfaj. A vörös ribiszkénél a kiegyenlítettebb hőmérsékletű északabbi részekről származik, Nagy-Britanniától Közép-Szibériáig honos. Magyarországon a Szigetközben és a Hanságban találhatók védett populációi, valamint a Gödöllői-dombság területén él.[2]
Fekete ribiszke | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Ribes nigrum L. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fekete ribiszke témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete ribiszke témájú médiaállományokat és Fekete ribiszke témájú kategóriát. |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Jellemzése
szerkesztés1-1,5 m magasra növő tüskétlen cserje, amely évenként több fiatal hajtást hoz. Hímnős virágait az 1 évnél idősebb ágak oldalrügyeiből fejleszti ki, miközben 4-5-6 éves vesszői egyre kevesebbet teremnek, míg végül elhalnak.
Termése a piros ribizliéhez hasonló alakú, de rövidebb kocsányon elhelyezkedő, fekete színű rekeszálbogyótermés. Április, május hónapban virágzik és termését június, júliusban érleli be. Egyes fajtáknál a bogyók az érést követően vagy szedéskor a kocsányról lepotyognak.
Felhasználása
szerkesztésA bogyós gyümölcsök közül a fekete ribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztásra jellegzetesen erős íz- és zamatanyaga kevésbé teszi kedveltté. Ezzel szemben szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő védőital. Dzsem is készíthető belőle. A fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.
Termesztése
szerkesztésA fekete ribiszke csak a savanyú, tápanyaggal jól ellátott, nem meszes talajokat kedveli. Magyarország a termeszthetőségének déli határán fekszik, termesztésével csak a hűvösebb, kiegyenlítettebb hegyvidéki területeken érdemes foglalkozni.
Az egészen nedves, magas talajvízállású területeken is jól terem, de a száraz domboldalakon és aszályos homoktalajon rosszul fejlődik és keveset terem. Szárazság esetén öntözni kell.
Alfajok, változatok, termesztett fajták
szerkesztésVáltozatok:
- Ribes nigrum var. nigrum (törzsváltozat)
- Ribes nigrum var. sibiricum (szibériai feketeribizli)
Termesztett fajták:
- Fertődi 1: Június végén érő korai, alacsony növésű fajta. Nagy bogyójú gyümölcse jól szedhető, kellemes aromájú, friss fogyasztásra és fagyasztásra is alkalmas.
- Titania: Bokra nagyon erős növekedésű, hosszú fürtű, nagy bogyójú. A lisztharmatnak és több gombabetegségnek is ellenáll, jó adottságok mellett nagy terméshozamokra képes fajta.
További fajták:
- Altajszkaja deszertnaja
- Bija
- Brödtorp
- Neo szüpajus csajaszja
- Pobjeda
- Silver gieter
- Wellington
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
szerkesztés- Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 32. o. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 12 6
További információk
szerkesztés- A(z) „Ribes nigrum L.” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2015. február 14.)