Felsőpeterd
Felsőpeterd (románul: Petreștii de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
| Felsőpeterd (Petreștii de Sus) | |
.JPG) | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarpeterd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarpeterd |
| Irányítószám | 407461 |
| SIRUTA-kód | 58972 |
| Népesség | |
| Népesség | 81 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 605 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 23° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 23° 38′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpeterd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Tordától és a Tordai-hasadéktól nyugatra, Magyarpeterdtől délre fekvő település.
Története szerkesztés
Az iskola és parókia melletti telken újkőkorszaki és római kori település maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-I-s-B-07138 sorszámon szerepel. A templomdombon a Coțofeni kultúrához tartozó halomsírt fedeztek fel (CJ-I-s-A-07139). Találtak ezeken kívül történelem előtti (CJ-I-s-A-07140), 2-3. századi (CJ-I-s-B-07141) és bronzkori (CJ-I-s-B-07142) településmaradványokat is.
Felsőpeterd, Peterd nevét 1442-ben említette először oklevél Felysepetherd–i László nevében, aki tiltotta Komjátszegi Domokost attól, hogy Komjátszegen levő birtokrészét elzálogosítsa Petherdi Istvánnak. Későbbi névváltozatai: 1486-ban Olahpetherd, 1733-ban Felső Peterd, 1808-ban Peterd (Felső-), Pet{r}idul de szusz, 1861-ben Felső-Peterd, 1888-ban Felső-Peterd, 1913-ban Felsőpeterd.
1555-ben Felseopetherd-i részbirtokát Szentgothárdi Wass János özvegye: Hosszúaszói Dorottya 100 Ft-on zálogba adta testvérénekm Hosszúaszói Gáspárnak. Hosszúaszay Mihály özvegye: Petherdy Katalin vallotta, hogy rokonai addig nem osztozhatnak meg néhai férje javain, amíg az őneki járó hitbér címén nem fizetnek fiának: Hosszúaszay Gáspárnak 66 Ft-ot. A három Petherd-en levő részbirtokai felosztására csak akkor kerülhet sor, ha megfizetik Gáspárnak azt a 200 Ft-ot, amellyel neki tartoznak. Felseopetherd-en azt a fiaitól külön kapott jobbágytelket, amelyen Keresztyén Péter és Demeter laknak fiaikkal együtt, Hosszúaszay Gáspárnak vallotta be.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott. 1910-ben 533 lakosából 524 román, 3 magyar volt. Ebből 526 görögkatolikus volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források szerkesztés
- Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}