Felsőpeterd

Felsőpeterd (románul: Petreștii de Sus) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Felsőpeterd (Petreștii de Sus)
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Magyarpeterd
Rang	falu
Községközpont	Magyarpeterd
Irányítószám	407461
SIRUTA-kód	58972
Népesség
Népesség	81 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	605 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 32′ 47″, k. h. 23° 38′ 40″46.54638889, 23.64444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőpeterd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőpeterd egy régi térképen

Fekvése

Tordától és a Tordai-hasadéktól nyugatra, Magyarpeterdtől délre fekvő település.

Története

Az iskola és parókia melletti telken újkőkorszaki és római kori település maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-I-s-B-07138 sorszámon szerepel. A templomdombon a Coțofeni kultúrához tartozó halomsírt fedeztek fel (CJ-I-s-A-07139). Találtak ezeken kívül történelem előtti (CJ-I-s-A-07140), 2-3. századi (CJ-I-s-B-07141) és bronzkori (CJ-I-s-B-07142) településmaradványokat is.

Felsőpeterd, Peterd nevét 1442-ben említette először oklevél Felysepetherd–i László nevében, aki tiltotta Komjátszegi Domokost attól, hogy Komjátszegen levő birtokrészét elzálogosítsa Petherdi Istvánnak. Későbbi névváltozatai: 1486-ban Olahpetherd, 1733-ban Felső Peterd, 1808-ban Peterd (Felső-), Pet{r}idul de szusz, 1861-ben Felső-Peterd, 1888-ban Felső-Peterd, 1913-ban Felsőpeterd.

1555-ben Felseopetherd-i részbirtokát Szentgothárdi Wass János özvegye: Hosszúaszói Dorottya 100 Ft-on zálogba adta testvérénekm Hosszúaszói Gáspárnak. Hosszúaszay Mihály özvegye: Petherdy Katalin vallotta, hogy rokonai addig nem osztozhatnak meg néhai férje javain, amíg az őneki járó hitbér címén nem fizetnek fiának: Hosszúaszay Gáspárnak 66 Ft-ot. A három Petherd-en levő részbirtokai felosztására csak akkor kerülhet sor, ha megfizetik Gáspárnak azt a 200 Ft-ot, amellyel neki tartoznak. Felseopetherd-en azt a fiaitól külön kapott jobbágytelket, amelyen Keresztyén Péter és Demeter laknak fiaikkal együtt, Hosszúaszay Gáspárnak vallotta be.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott. 1910-ben 533 lakosából 524 román, 3 magyar volt. Ebből 526 görögkatolikus volt.

Források

• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.