Főmenü megnyitása

Fenyő István (irodalomtörténész)

magyar irodalomtörténész, műkritikus, pedagógus, egyetemi tanár

Fenyő István (Budapest, 1929. július 28.2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár.

Fenyő István
Sőtér István születésének 100. évfordulójára megtartott emlékülésen
Sőtér István születésének 100. évfordulójára megtartott emlékülésen
Született 1929. július 28.
Budapest
Elhunyt 2017. február 25. (87 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • műkritikus
  • egyetemi oktató
Iskolái ELTE Bölcsészettudományi Kar (1948–1953)
Kitüntetései József Attila-díj (1985)
Sírhely Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Fenyő István 1929. július 28-án született Budapesten Fenyő Emil és Klein Aranka gyermekeként.

1948-1953 között az ELTE BTK-n tanult. 1948-1949 között az Eötvös József Collegiumban tanult.

1952-1957 között középiskolai tanárként dolgozott. 1957-1965 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1965-1966 között a Népszabadság irodalmi szerkesztője volt. 1966-1970 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1970-1977 között főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója volt. 1984-1990 között másodállásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékvezetője volt. 1990 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1990-1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1992-től az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője.

Tudományos munkássága főleg a magyar reformkor irodalma-, eszme-, sajtó- és művelődéstörténetére terjed ki.

MagánéleteSzerkesztés

1952-ben házasságot kötött Knoll Magdolnával. Egy lányuk született; Krisztina (1967).

MűveiSzerkesztés

  • Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza (tanulmány, 1955)
  • Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében (tanulmány, 1959)
  • Kisfaludy Sándor (tanulmány, 1961)
  • Új arcok – új utak (tanulmányok, kritikák, 1961)
  • A magyar irodalom története III. (társszerző, 1965)
  • Két évtized. Tanulmányok és kritikák; Magvető, Bp., 1968 (Elvek és utak)
  • Haza és tudomány. A hazai reformkori liberalizmus történetéhez; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Eötvös József kiadatlan írásai (szerkesztő, 1971)
  • Nemzet, nép – irodalom. Tanulmányok a magyar reformkor irodalmáról; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
  • Kölcsey Ferenc: Válogatott művei (1975)
  • Eötvös József: Arcképek és programok (1975)
  • Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830 (1976)
  • Vas István (kismonográfia, 1976)
  • Figyelő szemmel (tanulmány, 1976)
  • Eötvös József: Reform és hazafiság I-III. (publicisztikai írások, 1978)
  • Magyarság és emberi egyetemesség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok (1979)
  • A magyar sajtó története I. (társszerző, 1979)
  • A magyar kritika évszázadai. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. (Németh G. Bélával és Sőtér Istvánnal, 1981)
  • Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830 (tanulmány, 1983)
  • Bajza József elfeledett írásai (szerkesztő, 1984)
  • Eötvös József "Neveljünk polgárokat..." (szerkesztő, 1984)
  • A reformkor prózairodalma (1986)
  • Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése, 1830-1842; Akadémiai, Bp., 1990 (Irodalomtudomány és kritika)
  • Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei (szerkesztette, 1994)
  • Babits Mihály: A gólyakalifa (szöveggond., 1994)
  • Babits Mihály: Két regény (szöveggond., 1995)
  • Eötvös József: A falu jegyzője (szöveggond., F. Knoll Magdával, 1995)
  • Kemény Zsigmond: Férj és nő (szöveggond., 1996)
  • Babits Mihály: Halálfiai I-II. (szöveggond., 1997)
  • A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon (1997)
  • Adolf Fischhof és a Habsburg-monarchia (2002)
  • A centralisták az 1848-as forradalomban (2003)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

  • Szocialista Kultúráért (1962)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • József Attila-díj (1985)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés