Ferdinand Hiller

Ferdinand Hiller (Majna-Frankfurt, 1811. október 24.Köln, 1885. május 11.) német zeneszerző, karmester és író.

Ferdinand Hiller
Ferdinand Hiller2.jpg
Született 1811. október 24.[1][2][3][4][5]
Frankfurt am Main[6][7]
Elhunyt

Köln[7]
Állampolgársága német
Gyermekei Paul Hiller
Foglalkozása
Kitüntetései Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1862)
Sírhely Melaten-Friedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinand Hiller témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Aloys Schmitt, Vollweiler és Hummel voltak a mesterei. Már mint kitűnő zongorista élt Párizsban 1828-tól 1835-ig, Alexandre-Étienne Choron zeneiskolájában tanítva és hangversenyeket adva. Milánóban Romilda című operáját (1839) előadatta, Drezdában másik kettőt. Ezután 1847-ben városi karnagy lett Düsseldorfban, 1850-ben pedig Kölnben. 1884-ben vonult nyugalomba, de 1851-től 1852 novemberéig a párizsi olasz operát vezette. A kölni konzervatóriumot és a Gürzenich-hangversenyeket igazgatta. Közel 200 zeneműve közt 6 opera, 2 oratorium, kántáték, kamarazene- és kisebb-nagyobb énekművek, zongoradarabok. Híres tanítványa volt Max Bruch.

MűveiSzerkesztés

  • Die Musik und das Publikum (1864)
  • Beethoven (1871)
  • Aus dem Tonleben unserer Zeit (2 kötet, 1868, új gyűjtemény 1871)
  • Musikalisches und Persönliches (1876)
  • Briefe an eine Ungenannte (1877)
  • Wie hören wir Musik? (1880)
  • Goethes musikalisches Leben (1883)
  • Erinnerungsblätter (1884)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b c Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)

ForrásokSzerkesztés