Főmenü megnyitása

Ferenczy Jakab, születési nevén Ferenczy Zsigmond (Pér, 1811. február 26.Esztergom, 1884. május 22.) bencés rendi pap, házfőnök, irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató, a Ferenc József rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja.

Ferenczy Jakab
Életrajzi adatok
Születési név Ferenczy Zsigmond
Született 1811. február 26.
Pér
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1884. május 22. (73 évesen)
Esztergom
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Jakab témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Apja gazdatiszt volt, 1828. október 16.-án a pannonhalmai Bencés rendbe lépett és 18301831-ben Győrben végezte a bölcseleti osztályt; 1832-ben Pannonhalmán folytatta a filozófiát és 18321836-ban a teológiát. 1836. augusztus 1.-jén áldozópappá szenteltetett föl, majd Pannonhalmán két évig hitszónok volt; a rend növendékeit 18381840-ig oktatta a bölcseletben Győrött. 1840. március 23-ától 1850-ig a pozsonyi akadémiában a magyar nyelv és irodalom rendes tanára volt. Az uj tanrendszer behozatala után 1850-ben a győri nagy gimnáziumhoz tették át tanárnak, 1852-ben pedig rendfőnöke az esztergomi gymnasium igazgatójává és házfőnökké nevezte ki. 1872. végén az igazgatóságtól saját kérelmére fölmentetett és a főapát szentszéki ülnökséggel tüntette ki.

MűveiSzerkesztés

  • Adalék honi nyelvünk és irodalmunk történetéhez. Pozsony, 1844. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1845. és Nemzeti Ujság 1845. 10. sz.) A 2. kiadás előszava 1848-ban kelt.
  • Magyar nemzeti nyelvtan középtanodák számára. Pozsony, 1847. (a Scriptores Ord. S. Benedicti szerint megjelent, Szőllősy szerint kézirat.)
  • A pozsonyi akadémia története. Pest, 1847. (Mely valószinűleg nem jelent meg és kézirat. L. Ortvay, Száz év 165. l.)
  • Magyar irodalom és tudományosság története. Pest, 1854. (Ism. Divatcsarnok. 52. sz.)
  • Magyar irók. Életrajzgyűjtemény. I. kötet. Pest, 1856. (Danielik Józseffel együtt, melyhez F. J. 300 életrajzzal járult; a II. kötetet maga Danielik János irta.)

Szerkesztette az 1853–72-ben esztergomi gimnázium Értesitőit.

Első értekezése 1842-ben a Hirnökben jelent meg és a Hirnökben három bírálata a Kis Futár rovatban és vegyes tartalmú cikkek a Századunkban; 1843-ban a Nemzeti Ujság számára megyei tudósításokat és egyéb közleményeket, 1845-ben két birálatot irt; azután a lapnak rendes pozsonyi levelezője volt és 1848–49-ben több cikket közölt abban; programmértekezése az esztergomi főgymnasium Értesítőjében (1853. Az esztergomi nagygymnasium történetének vázlata.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés