A festőbéka (Dendrobates tinctorius) a kétéltűek osztályába, a békák rendjébe és a nyílméregbéka-félék családjába tartozó faj.[1]

Festőbéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Nyílméregbéka-félék (Dendrobatidae)
Alcsalád: Dendrobatinae
Nem: Dendrobates
Wagler, 1830
Faj: D. tinctorius
Tudományos név
Dendrobates tinctorius
(Cuvier, 1797)
Szinonimák
Szinonímák
  • Rana tinctoria Cuvier, 1797
  • Calamita tinctorius Schneider, 1799
  • Hyla tinctoria — Daudin, 1800
  • Rana tinctoriaShaw, 1802
  • Calamita tinctorius — Merrem, 1820
  • Hylaplesia tinctoria — Boie in Schlegel, 1826
  • Dendrobates tinctorius — Wagler, 1830
  • Dendrobates tinctorius var. daudini Steindachner, 1864
  • Dendrobates machadoi Werner BokermannBokermann, 1958
  • Dendrobates azureus Hoogmoed, 1969
  • Dendrobates tinctorum — Silverstone, 1975
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Festőbéka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Festőbéka témájú médiaállományokat és Festőbéka témájú kategóriát.

Élőhelyei szerkesztés

Brazília, Francia Guyana, Guyana és Suriname esőerdeiben honos.[2]

Alfajok szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

A festőbéka a legnagyobb termetű nyílméregbékák egyike. Ha egy ragadozó el akarja fogyasztani, mérgező vegyületek keverékét bocsátja ki a bőrén át. A méreg izomgörcsöket okoz, amely arra készteti a ragadozót, hogy köpje ki a békát, és soha többé ne nyúljon ilyen színes példányhoz. Testhossza 5 cm az orrától a faráig.[3]

Életmódja szerkesztés

Táplálékai rovarok és más apró gerinctelenek.

Kapcsolat az őslakosokkal szerkesztés

Élőhelyén az őslakosok egykor arra használták a festőbéka bőrváladékát, hogy megváltoztassák a háznál tartott papagájaik növekvő tollainak színét. A helyi törzsek nagy becsben tartották ezeket a különleges módon festett tollakat.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
  2. Amphibiaweb
  3. a b Tökéletes állatvilág Jules Howard és Jarom Vogel 

Források szerkesztés