A Festetich-kódex vagy Festetics-kódex[1] Kinizsi Pál feleségének, Benignának az imádságos könyve, mely 208 levélből áll és 1493 körül íródott pergamenre. Valószínűleg egyetlen ember műve, és a hibák alapján másolat. A nagyvázsonyi pálos kolostorban írták. Korát a 177. lapon található szövegrészlet alapján állapították meg: „Paal wram betegseegerewl zerzet Imaadsaag" – Kinizsi Pál 1494-ben hunyt el, tehát a kódex ez előtt íródott. Az imádságoskönyvben található zsoltárok fordítása a többi korabeli fordítástól igen eltérő, így a kódex ebből a szempontból is fontos emlék. A kódex a 18. században a Festetics család tulajdonába került, innen kapta a nevét. 1947 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Festetich-kódex
Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve
Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve

Szerző ismeretlen
Megírásának időpontja 1493 körül
Nyelv magyar magyar
Témakör vallás
Műfaj imádságos könyv
Külső hivatkozás MEK OSzK

A pálosok 1513-ban még egy imádságos könyvet másoltak Beningnának, ez a Czech-kódex néven ismert.

Jegyzetek Szerkesztés

  1. Festetics-kódex. [2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)

Források Szerkesztés

  • Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; (hely nélkül): Eggenberger. 1894. 28. o.  
  • FESTETICS-KÓDEX. Magyar Nyelvemlékek, OSZK. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
  • Magyar katolikus lexikon Festetics-kódex
  • Festetics-kódex, 1494 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1996. (Régi Magyar Kódexek 20.)
  • A Festetics-kódex az Ómagyar Korpuszban

Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés