Festetich-kódex
A Festetich-kódex vagy Festetics-kódex[1] Kinizsi Pál feleségének, Benignának az imádságos könyve, mely 208 levélből áll és 1493 körül íródott pergamenre. Valószínűleg egyetlen ember műve, és a hibák alapján másolat. A nagyvázsonyi pálos kolostorban írták. Korát a 177. lapon található szövegrészlet alapján állapították meg: „Paal wram betegseegerewl zerzet Imaadsaag" – Kinizsi Pál 1494-ben hunyt el, tehát a kódex ez előtt íródott. Az imádságoskönyvben található zsoltárok fordítása a többi korabeli fordítástól igen eltérő, így a kódex ebből a szempontból is fontos emlék. A kódex a 18. században a Festetics család tulajdonába került, innen kapta a nevét. 1947 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
| Festetich-kódex | |
 | |
| Kinizsi Pálné Magyar Benigna imádságos könyve | |
| Szerző | ismeretlen |
| Megírásának időpontja | 1493 körül |
| Nyelv |
 magyar |
| Témakör | vallás |
| Műfaj | imádságos könyv |
| Külső hivatkozás | MEK OSzK |
A pálosok 1513-ban még egy imádságos könyvet másoltak Beningnának, ez a Czech-kódex néven ismert.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Festetics-kódex. [2018. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
ForrásokSzerkesztés
- Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia; (hely nélkül): Eggenberger. 1894. 28. o.
- FESTETICS-KÓDEX. Magyar Nyelvemlékek, OSZK. [2013. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 17.)
- Magyar katolikus lexikon Festetics-kódex
- Festetics-kódex, 1494 előtt. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Közzéteszi, a bevezetést és a jegyzeteket írta: N. ABAFFY Csilla, Budapest, Argumentum, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1996. (Régi Magyar Kódexek 20.)
- A Festetics-kódex az Ómagyar Korpuszban
