Főmenü megnyitása

Feszty Adolf

magyar építész, feltaláló

Martosi Feszty Adolf Lajos (Ógyalla, 1846. augusztus 17.Budapest, 1900. február 26.) építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád festőművész és Feszty Gyula testvére.

Feszty Adolf
Feszty Adolf.jpg
Született 1846. augusztus 17.
Ógyalla
Elhunyt 1900. február 26. (53 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész, feltaláló, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Adolf témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819-1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822-1885) volt. Feszty Adolf apja a Rehrenbeck vezetéknevét a "Fesztyért" cserélte 1868-ban és 1887. április 21.-én nemességet, családi címert és a "martosi" nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól.[1]

Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század legismertebb építészprofesszorának lett a tanítványa. 1871-ben építészeti irodát nyitott Budapesten, legelső alkotása a fővárosban az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróház, melynek udvarán az üzleteket a keleti bazárok hangulatában készítették el. A Haris-bazárt 1910-ben lebontották.

Feszty 1878 és 1884 között több bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben lévő Sugár úton (mai Andrássy út). A Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880) is az ő alkotása volt, ezt a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty a társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: a tatai választókerület képviselőjévé választották 1887-ben.

1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Esterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállítottak volna napi 120 000 köbméter ivóvizet . Ennek megvalósításához 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna-híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna.

 
Feszty Adolf sírja Budapesten. Új köztemető: 16/11-1-1/2

1890-ben Feszty visszavonult az építészettől egészségi állapotára hivatkozva. 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, melyet papírgyártásra próbált felhasználni. Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását. Váratlanul érte a halál élete egyik igen termékeny időszakában.

A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában több szabadalmi bejelentése is szerepel (lajstromszámmal és címmel):

  • 14361 Eljárás világos vagy fehér papíranyagnak tőzegből való előállítására
  • 13567 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegből való előállítására
  • 13001 Eljárás papíranyagnak tőzegből hasonló de még el nem tőzegezedett, növényi eredetű rosstömegből való előállítására
  • 12412 Eljárás papíranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett, növényi eredetű rosttömegekből való előállítására, kéregpapír, karton és csomagpapír gyártási czélokra
  • 12156 Eljárás papírmasszának tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegekből való előállítására
  • 12079 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzegből való előállítására

EmlékezeteSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 111 - 113. oldal