Feszty Adolf
Martosi Feszty Adolf Lajos (Ógyalla, 1846. augusztus 17. – Budapest, 1900. február 26.) építész, neves budapesti palota-, üzlet- és bérházak tervezője (Dessewffy-palota, Foncière Biztosító palotája, a Haris bazár), feltaláló. Feszty Árpád festőművész és Feszty Gyula testvére.
| Feszty Adolf | |
 | |
| Született |
1846. augusztus 17. Ógyalla |
| Elhunyt |
1900. február 26. (53 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építész, feltaláló, politikus, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Adolf témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910), ógyallai földbirtokos, édesanyja Linzmajer Jozefa (1822–1885) volt. Feszty Adolf apja a Rehrenbeck vezetéknevét a Fesztyre cserélte 1868-ban és 1887. április 21.-én nemességet, családi címert és a martosi nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól.[1]
Tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, később a zürichi politechnikumba is beiratkozott, ahol a 19. század egyik legismertebb építészprofesszora, Gottfried Semper volt rá nagy hatással.[2] 1871-ben építészeti irodát nyitott Budapesten, legelső alkotása a fővárosban az 1877-ben átadott Haris-bazár volt, melyet Haris Gergely görög származású kereskedő számára tervezett. Az épület vasvázas tetőszerkezetű, üvegezett átjáróház, melynek udvarán az üzleteket a keleti bazárok hangulatában készítették el. A Haris-bazárt 1910-ben lebontották.
Feszty 1878 és 1884 között több bérházat és palotát tervezett az akkortájt kiépülőben lévő Sugár úton (mai Andrássy út). A Csömöri úti Lóversenypálya épületegyüttese (1880) is az ő alkotása volt, ezt a Népstadion építésekor, 1948-ban lebontották. Feszty a társadalmi és politikai életbe is bekapcsolódott: a tatai választókerület képviselőjévé választották 1887-ben.
1886-ban tervpályázatot nyújtott be barátjával, gróf Esterházy Miklóssal Budapest ivóvízellátására. A tervek szerint az akkor 800 000 lakosú fővárosba Tatáról szállítottak volna napi 120 000 köbméter ivóvizet. Ennek megvalósításához 8 millió forintra lett volna szükség, melyben egy Duna-híd is szerepelt, amin keresztül Pest is ivóvízhez jutott volna.
1890-ben Feszty visszavonult az építészettől egészségi állapotára hivatkozva. 1890-ben kibérelte Esterházy herceg 30 000 holdas kapuvári uradalmát. Nagy mennyiségű tőzeget talált a birtokon, melyet papírgyártásra próbált felhasználni. Több találmánnyal is szabadalmaztatta gyártási eljárását. Váratlanul érte a halál élete egyik igen termékeny időszakában.
A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában több szabadalmi bejelentése is szerepel (lajstromszámmal és címmel):
- 14361 Eljárás világos vagy fehér papíranyagnak tőzegből való előállítására
- 13567 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegből való előállítására
- 13001 Eljárás papíranyagnak tőzegből hasonló de még el nem tőzegezedett, növényi eredetű rosstömegből való előállítására
- 12412 Eljárás papíranyagnak tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett, növényi eredetű rosttömegekből való előállítására, kéregpapír, karton és csomagpapír gyártási czélokra
- 12156 Eljárás papírmasszának tőzeghez hasonló, de még el nem tőzegesedett növényi eredetű rosttömegekből való előállítására
- 12079 Eljárás világos vagy fehér papiranyagnak tőzegből való előállítására
EmlékezeteSzerkesztés
- Róla nevezték el a Tatán található Feszti-barlang.
Jókaival való rokonságaSzerkesztés
| Benke József (1781–1855) | Rácz Zsuzsánna | Jókay József (1781–1837) | Pulay Mária (1790–1866) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fáncsy Lajos (1809–1854) | Meszlényi Mária (1813–1889) | Hivatal Anikó (1814–1891) | id. Lendvay Márton (1807–1858) | Laborfalvi Róza (1817–1886) | Jókai Mór (1825–1904) | Nagy Bella (1879–1947) | Jókay Károly (1814–1902) | Jókai Eszter (1816–1889) | Váli Ferenc (1810–1882) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Fáncsy Ilka (1842–1904) | ifj. Lendvay Márton (1830–1875) | Benke Róza (1836–1861) | Rehrenbeck Szilveszter (1819–1910) | Linzmajer Jozefa (1822–1885) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jókai Róza (1861–1936) | Feszty Árpád (1856–1914) | Feszty Adolf (1846–1900) | Feszty Gyula (1854–1912) | Feszty Béla (1868–1928) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszty Masa (1895–1979) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
Egyéb irodalomSzerkesztés
- Szénássy Árpád: Feszty Adolf élete és pályája, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993, ISBN 963-7488-83-9
