Főmenü megnyitása

A Hans Finkelstein német kémikusról elnevezett Finkelstein-reakció[1] egy SN2 reakció, melynek során egy halogénatom egy másikra cserélődik ki. A halogéncsere folyamat egyensúlyi reakció, de a reakció teljessé tehető, ha kihasználjuk a halogenid sók eltérő oldhatóságát, vagy ha a halogenidet nagy feleslegben alkalmazzuk.

R−X + X′ R−X′ + X

A hagyományos Finkelstein-reakcióban alkil-klorid vagy alkil-bromid alakul át alkil-jodiddá acetonban hozzáadott nátrium-jodid hatására. Mivel a nátrium-jodid – a nátrium-kloriddal és nátrium-bromiddal szemben – acetonban oldódik, az egyensúly a nem oldódó só kicsapódása miatt eltolódik. A brómetán például átalakítható jódetánná:

CH3CH2Br (aceton) + NaI (aceton) → CH3CH2I (aceton) + NaBr (s)

Az alkil-halogenidek nagymértékben különböznek abban, hogy mennyire könnyen vesznek részt a Finkelstein-reakcióban. A reakció használható primer halogenidekkel (a nepoentil-halogenideket kivéve), és különösen jól használható allil-, benzil- vagy α-karbonil-halogenidek esetén. Szekunder halogenidek alig reagálnak. A vinil-, aril- és tercier alkil-halogenidek nem reagálnak. Az alábbi táblázat megad néhány relatív sebességi együtthatót (NaI, acetonban, 60°-on ):[2][3]

Me−Cl Bu−Cl i-Pr−Cl t-BuCH2−Cl CH2=CH-CH2−Cl PhCH2−Cl EtOC(O)CH2−Cl MeC(O)CH2−Cl
179 1 0,0146 0,00003 64 179 1600 33000

Modern értelemben a reakció körét kiterjesztették az alkil-halogenidek alkoholokból történő előállítására is, amikor az alkoholt először szulfonátészterré alakítják (többnyire tozilátokat és mezilátokat használnak), majd ezután hajtják végre a szubsztitúciós reakciót. Az alábbi példa a krizoklámsav (chrysochlamic acid) szintéziséből származik.[4]

Chrysochlamic-Acid-Finkelstein.png

Halex reakcióSzerkesztés

A halex reakció bármilyen aril halogéncserét (angolul HALogen EXchange) jelent. Az (elektronvonzó szubsztituensekkel rendelkező) aril-kloridok klóratomja magas hőmérsékleten poláris oldószerben, például DMF-ben vagy DMSO-ban fluorra cserélhető kálium-fluorid felhasználásával.[5]

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Finkelstein reaction című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Finkelstein, H. Ber., 1910, 43, 1528.
  2. Streitwieser, A. (1956). „Solvolytic Displacement Reactions at Saturated Carbon Atoms”. Chem. Rev. 56, 571. o. DOI:10.1021/cr50010a001.  
  3. Bordwell, F. G.; Brannen, W. T. (1964). „The Effect of the Carbonyl and Related Groups on the Reactivity of Halides in SN2 Reactions”. J. Am. Chem. Soc. 86, 4645. o. DOI:10.1021/ja01075a025.  
  4. (2005) „A Stereocontrolled Synthesis of δ-trans-Tocotrienoloic Acid”. Org. Lett. 7 (19), 4297. o. DOI:10.1021/ol051849t. PMID 16146411.  
  5. (1956) „{{{title}}}”. Journal of the American Chemical Society 78 (23), 6034–6037. o. DOI:10.1021/ja01604a022.