Fischer István

(1754-1822) báró, szatmári püspök, majd egri érsek

Nagyszalatnyai báró Fischer István (Bacskó, 1754. október 21.Eger, 1822. július 4.) egri segédpüspök (címzetes püspök), szatmári püspök, majd egri érsek.

Fischer István

Született1754. október 21.
Magyar Királyság
Elhunyt1822. július 14. (67 évesen)
Eger
Munkássága
Felekezetrómai katolikus egyház

HivatalEger segédpüspöke
Hivatali idő1803–1804

HivatalSzatmár püspöke
Hivatali idő1804–1807
Elődjenem volt
UtódjaKlobusiczky Péter

HivatalEger püspöke
Hivatali idő1807–1822
ElődjeFuchs Xavér Ferenc
UtódjaPyrker János László
Fischer István a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischer István témájú médiaállományokat.

Báró Fischer József és báró Perényi Erzse fia volt. 30 éves korában gróf Esterházy Károly egri püspök kanonokká nevezte ki; 1802-ben dulcignói választott püspök és a Hétszemélyes Tábla prelátusa lett. 1803-ban egri érseki helyettesként szerepelt, míg az uralkodó érdemeit 1804. augusztus 20-án a szatmári új egyházmegye főpásztori hivatalával jutalmazta meg. Az ő feladata volt az új egyházmegye megszer­vezése. Nem volt könnyű dolga, mivel Szatmáron még laká­sa sem volt. Átmenetileg Erdődre költözött, ahol a Károlyi család a várkastélyban biztosított számára lakóhelyet.

A püspöki palota részére telket vett, és 1807-ig felépíttette annak jobb szárnyát. Ő maga azonban továbbra is Erdődön maradt, és az épületet átadta a szemináriumnak. Megalapította a Szatmári Püspöki Líceumot (1804), a Nagyobb Királyi Gimnáziumot (1807) és a Szat­márnémeti Püs­pöki Szeminá­riu­mot. A város nagytemplomát, amely az egyházmegye alapításakor székesegyházi rangot kapott renováltatta, meghosszabbította és magasabbra emelte.[1]

Mikor 1807-ben az egri érsekség megüresedett, rá esett (szeptember 18.) a választás és ő ismét visszatért Egerbe; ezután valódi belső titkos tanácsos, ebből kifolyólag pedig Heves vármegye örökös főispánja és Szent István király rendjének nagykeresztese lett. 1809-től 1819-ig üresedésben lévén a prímási méltóság, az ország publico-ecclesiasticus ügyeiben ő neki jutott a vezérszerep. 1809-ben 4000 sebesült katonát ápoltatott az egri líceumban és a kolostorokban. Több új plébániát alapított Szabolcs megyében. Püspöki és érseki működése alatt félmillió aranyforintnál többet adott humanisztikus célokra; végrendeletében is tetemes összegeket hagyott egyházmegyei célokra.

  • Dictio… occasione installationis seren. principis regii Caroli Ambrosii archi-episcopi Strigoniensis, die 18. aug. 1808. Strigonii habita. Posonii, 1808
  • Intés Eger városához a tűzoltás iránt. Eger, 1811
  • Epistola encyclica ad clerum archidioecesis Agriensis de sensu casuum in hac dioecesi jam ab olim reservatorum. Agriae, 1812
  • Elő- és befejező beszéd, melyet nm. és főt. nagyszalatnyai b. Fischer István… nemes Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék örökös főispánja a most említett vármegyének 1811. esztendőben szent György havának 30. napján Egerben tartott építőszéke alkalmatosságával a tek. nemes rendekhez mondott. Agriae, 1812
  • Casus in dioecesi archiepiscopo reservati. Budae, 1812
  • Statuta generalia et particularia almae archidioeceseos Agriensis. Budae, 1813
  • Salutatio Francisci I. imp. et regis in bello Gallico feliciter concluso Viennam reducis facta…
  • Rituale Agriense, seu formula agendorum in administratione sacramentorum et ceteris ecclesiae functionibus novis curis editum, emendatum et auctum. Budae, 1815
  • Collectio pastoralium et circularium litterarum ad venerabilem clerum dioecesis suae Agriensis ab anno 1808. usque 1822. dimissum denuo recusa. Agriae, 1823

Kitűnő szónok volt; számos megyei, országgyűlési s ünnepi alkalmakkor tartott beszédei nyomtatásban is megjelentek.

  1. Archivált másolat. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előde:
nem volt
Utóda:
Klobusiczky Péter
Előde:
Fuchs Ferenc
Egri érsek
1807–1822
Utóda:
Pyrker János László