Főmenü megnyitása

Nagyszalatnyai báró Fischer István (Bacskó, 1754. október 21.Eger, 1822. július 4.) egri segédpüspök (címzetes püspök), szatmári püspök, majd egri érsek.

Fischer István
Arcképe Muhi Sándor grafikustól
Arcképe Muhi Sándor grafikustól
Életrajzi adatok
Születési név Fischer István
Cím nagyszalatnyai báró
Született 1754. október 21.
Bacskó
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1822. július 4.
Eger
Munkássága
Vallás római katolikus
Tisztség
  • katolikus érsek
  • megyéspüspök

Hivatal egri segédpüspök
Hivatali idő 1803-1804

Hivatal szatmári püspök
Hivatali idő 1804-1807
Felszentelés 1804. augusztus 9.
Elődje -
Utódja Klobusitzky Péter

Hivatal egri érsek
Hivatali idő 1807-1822
Felszentelés 1807. szeptember 18.
Elődje Fuchs Xavér Ferenc
Utódja Pyrker János László
A Wikimédia Commons tartalmaz Fischer István témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Báró Fischer József és báró Perényi Erzse fia volt. 30 éves korában gróf Esterházy Károly egri püspök kanonokká nevezte ki; 1802-ben dulcignói választott püspök és a Hétszemélyes Tábla prelátusa lett. 1803-ban egri érseki helyettesként szerepelt, míg az uralkodó érdemeit 1804. augusztus 20-án a szatmári új egyházmegye főpásztori hivatalával jutalmazta meg. Az ő feladata volt az új egyházmegye megszer­vezése. Nem volt könnyű dolga, mivel Szatmáron még laká­sa sem volt. Átmenetileg Erdődre költözött, ahol a Károlyi család a várkastélyban biztosított számára lakóhelyet.

A püspöki palota részére telket vett, és 1807-ig felépíttette annak jobb szárnyát. Ő maga azonban továbbra is Erdődön maradt, és az épületet átadta a szemináriumnak. Megalapította a Szatmári Püspöki Líceumot (1804), a Nagyobb Királyi Gimnáziumot (1807) és a Szat­márnémeti Püs­pöki Szeminá­riu­mot. A város nagytemplomát, amely az egyházmegye alapításakor székesegyházi rangot kapott renováltatta, meghosszabbította és magasabbra emelte.[1]

Mikor 1807-ben az egri érsekség megüresedett, rá esett (szeptember 18.) a választás és ő ismét visszatért Egerbe; ezután valódi belső titkos tanácsos, ebből kifolyólag pedig Heves vármegye örökös főispánja és Szent István király rendjének nagykeresztese lett. 1809-től 1819-ig üresedésben lévén a prímási méltóság, az ország publico-ecclesiasticus ügyeiben ő neki jutott a vezérszerep. 1809-ben 4000 sebesült katonát ápoltatott az egri líceumban és a kolostorokban. Több új plébániát alapított Szabolcs megyében. Püspöki és érseki működése alatt félmillió aranyforintnál többet adott humanisztikus célokra; végrendeletében is tetemes összegeket hagyott egyházmegyei célokra.

MunkáiSzerkesztés

  • Dictio… occasione installationis seren. principis regii Caroli Ambrosii archi-episcopi Strigoniensis, die 18. aug. 1808. Strigonii habita. Posonii, 1808.
  • Intés Eger városához a tűzoltás iránt. Eger, 1811.
  • Epistola encyclica ad clerum archidioecesis Agriensis de sensu casuum in hac dioecesi jam ab olim reservatorum. Agriae, 1812.
  • Elő- és befejező beszéd, melyet nm. és főt. nagyszalatnyai b. Fischer István… nemes Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék örökös főispánja a most említett vármegyének 1811. esztendőben szent György havának 30. napján Egerben tartott építőszéke alkalmatosságával a tek. nemes rendekhez mondott. Agriae, 1812.
  • Casus in dioecesi archiepiscopo reservati. Budae, 1812.
  • Statuta generalia et particularia almae archidioeceseos Agriensis. Budae, 1813.
  • Salutatio Francisci I. imp. et regis in bello Gallico feliciter concluso Viennam reducis facta…
  • Rituale Agriense, seu formula agendorum in administratione sacramentorum et ceteris ecclesiae functionibus novis curis editum, emendatum et auctum. Budae, 1815.
  • Collectio pastoralium et circularium litterarum ad venerabilem clerum dioecesis suae Agriensis ab anno 1808. usque 1822. dimissum denuo recusa. Agriae, 1823.

Kitűnő szónok volt; számos megyei, országgyűlési s ünnepi alkalmakkor tartott beszédei nyomtatásban is megjelentek.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Előde:
Fuchs Ferenc
Egri érsek
1807–1822
Utóda:
Pyrker János László