Forrai Sándor

rovásíráskutató

Forrai Sándor (Munkács, 1913. március 18. - 2007. május 25.) gyors- és gépírástanár, rováskutató, református presbiter.

Forrai Sándor
Született 1913. március 18.
Munkács, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 2007. május 25. (94 évesen)

ÉletpályájaSzerkesztés

RovásábécéiSzerkesztés

Forrai Sándor élete során több alkalommal kísérelte meg ősi emlékek alapján összeállítani a korszerű rovásábécét. 1973-ban Bárczy Zoltán 1971-es ábécéjét rajzolta át, három évvel később a Marsigli-féle táblázatot vette alapul.[1] Egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásírásos emlékeink című, 1985-ös könyvében a 24. oldalon közli azt a változatát, aminek forrása feltehetően Györffy György 1971-ben, majd 1977-ben megjelent ábécéje. Ebben az ábécében nem voltak megkülönböztetve az A és Á, az E és É betűk, valamint a rövid és hosszú magánhangzópárok, és csak egy bogárjel szerepelt.[2] 1986-ban már külön betűket szerepeltetett az A–Á és az E–É párnak, de egy jellel jelölte az O és az Ö rövid és hosszú változatát.[3] Csak 1994-ben megjelent ábécéjében fordult elő először, hogy minden párnak külön betűt adott, bár a korábbi Ü-t teljesen lecserélte egy bogárjel alakúra, ami miatt az azonossá vált az Ű-vel.[4] Utolsó, végleges ábécéjét 1995-ben alkotta meg, ebben visszatért a korábbi Ü betűjéhez.[1]

TagságaSzerkesztés

KönyveiSzerkesztés

Dr. Erdélyi István által lektorált kiadványokSzerkesztés

  • Forrai Sándor: Küskarácsontól Sülvester estig - Egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásfeliratos emlékeink, Múzsák közművelődési kiadó, 1984.
  • Forrai Sándor: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás, Petőfi Sándor Művelődési Központ, Gödöllő, 1988.
  • Forrai Sándor: Az ősi magyar rovásírás, Antológia Kiadó, Lakitelek, 1994.

Lektorálatlan kiadványokSzerkesztés

  • Forrai Sándor és Andrássy Kurta János: A magyar rovásírás új megfejtései, Kiadó: Szatmári István, Garfield, N.J., USA, 1976.
  • Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása, magánkiadás, 1995, 1996.

Tanulmányok, cikkekSzerkesztés

  • Forrai Sándor: A székelyderzsi rovásfelirat in: Reformátusok lapja, 1981. május 31.
  • Forrai Sándor: A bögözi templom felirata in: Reformátusok lapja, 1981. június 21.
  • Forrai Sándor: A bolognai rovásbot in: Berzsenyi Kincses Kalendáriom, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, 1986.
  • Forrai Sándor: Mai latin betűs írásunk egyik őse a székely-magyar rovásírás in: Magyarok, 1991. szeptember-október, III. évf. 3-4. szám
  • Forrai Sándor: A szkíta-magyar rovásírás in: Trianon Kalendárium, 1997.
  • Forrai Sándor: Több ezer éves, magyar hangzású földrajzi nevek a Közel-Keleten in: Turán, Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft, 1999. augusztus-szeptember
  • Nyíri Mária beszélgetése Forrai Sándorral[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Forrai végső ABC-je 1995. rovas.info. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  2. Forrai ABC-je 1985. rovas.info. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  3. Forrai ABC-je 1986 és 1991. rovas.info. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  4. Forrai ABC-je 1994. rovas.info. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  5. ZMTE: Tagjaink, akik örökre eltávoztak
  6. Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság tagjai
  7. Nyíri Mária beszélgetése Forrai Sándorral. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 23.)