Frankofónia (film)

Alekszandr Szokurov dokumentum-játékfilmje

A Frankofónia (eredeti francia címén Francofonia) 2015-ös francia–német–holland dokumentum-játékfilm, rendezője Alekszandr Szokurov.

Frankofónia
(Francofonia)
2015-ös német–francia–holland film

Alternatív cím: Francofonia, le Louvre sous l’Occupation
Francofonia: An Elegy for Europe
RendezőAlekszandr Szokurov
ProducerIdéale Audience,
Musée du Louvre,
Zero One Film,
N279 Entertainment
Vezető producerPierre-Olivier Bardet
Műfajdokumentum-dráma
ForgatókönyvíróAlekszandr Szokurov
FőszerepbenJohanna Korthals Altes,
Louis-Do de Lencquesaing,
Vincent Nemeth,
Benjamin Utzerath
NarrátorAlekszandr Szokurov
ZeneMurat Kabardokov
OperatőrBruno Delbonnel
VágóAlekszej Jankovszkij,
Hansjörg Weißbrich
Gyártás
Ország Németország

Franciaország

Hollandia
Nyelvfrancia
Forgatási helyszínPárizs (Louvre, Tuileriák kertje),
Saint-Symphorien (Sarthe megye),
Orosz tengeri hajó
Játékidő88 perc
Forgalmazás
ForgalmazóVertigo Média (Magyarország)
BemutatóOlaszország 2015. szept. 4.
Franciaország 2015. nov. 11.
Hollandia 2016. február 4.
Magyarország 2016. július 21.
Korhatár12 III. kategória (NFT/23595/2016)
További információk
SablonWikidataSegítség

Történelmi háttér szerkesztés

A történet valós történelmi eseményekre épül. 1940. június 14-én Párizs kapitulált, a németek megszállták Franciaország területének nagy részét. A kormány és a közigazgatás vezetői elhagyták a fővárost. A kormányzati főtisztviselők közül csak Jacques Jaujard(wd) (1895–1967), a Louvre igazgatója maradt szolgálati helyén, hogy múzeumának kincseit biztonságba menekíthesse. A német Kunstschutz(wd) bizottság vezetője, Franz von Wolff-Metternich(wd) (1893–1978) német arisztokrata, birodalmi főtisztviselő Párizsba érkezett, hogy a kiválasztott francia műkincseket biztonságba helyezze (azaz Németországba szállítsa). Jaujard és Wolff-Metternich óvatos és titkos együttműködése révén a Louvre műtárgyainak nagy részét sikerült francia földön tartani. 1942-ben a megszálló hatóságok felfedték a páros működését, Wolff-Metternichet leváltották és visszarendelték Berlinbe, Jaujard vidékre menekült (Lozère megyébe). A háború után mindketten megkapták a Francia Köztársaság Becsületrendjét.[1][2]

Cselekmény szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A cselekmény több párhuzamos szálon fut. Jaujard múzeumigazgató irodájában hűvös udvariassággal fogadja a hozzá érkező Wolff-Metternich grófot, a német Kunstschutz vezetőjét, aki azzal a megbízással érkezik, hogy a múzeum értékeit német felügyelet alá helyezze. A két férfi visszafogott beszélgetések során óvatosan tapogatja ki egymás szándékait. Jaujard szerencséjére Wolf-Metternich konzervatív gondolkodású, művelt úriember, aki titokban hajlandó szabotálni feletteseinek utasításait, és szemet hunyni afölött, hogy a Louvre műtárgyait Jaujard elszállíthassa biztonságos rejtekhelyekre, óvóhelyekre, vidéki kastélyokba. Néhány tárgyat „feláldoznak”, átadnak a megszállóknak, a többi menekítése érdekében.

A másik szál Szokurov nagyszabású, lenyűgöző víziója a Louvre történetéről és gyűjteményéről. A rendező, egyben a film orosz nyelvű narrátora, látványos képsorokkal, drónról felvett képfolyamokkal mutatja be az épületet és a mesterműveket. Feszegeti a műtárgyak eredetét is, hiszen számos remekmű francia hódító hadjáratokban szerzett zsákmányként került a Louvre-ba. Vizsgálja azt az erkölcsi helyzetet, hogy a rablott kincseket most maguknak a franciáknak kell menteniük az őket megszálló idegen hatalom hasonló szándéka elől. A múzeum épületében kalandozó rendező megidézi Napóleon császárt, a Louvre gyűjteményének „gazdagítóját” és Marianne-t, a Francia Köztársaság jelképes megtestesítőjét is, akik megjegyzéseket fűznek a rendező-narrátor meditációjához. Napóleon széles gesztussal mutat a hatalmas vásznakra: „Ugyan mi másért indítunk hadjáratokat, ha nem ezek megszerzéséért?”

A harmadik szál egy fiktív kortárs történés: A narrátor időről időre rádiókapcsolatba lép bizonyos Dirk hajóskapitánnyal, akinek hajója felbecsülhetetlen értékű rakományt szállít. Az utalások szerint egy nemzet teljes anyagi kultúrkincsét. A hajó viharban vergődik, végveszélyben van, a kapitány szerint a hajót csak rakományának vízbe vetése árán lehet megmenteni. Jelképes alapkérdéssé nő: egy ország feláldozhatja-e pótolhatatlan örökségének egy részét, hogy a maradékot megmenthesse? Az orosz születésű rendező emellett erőteljesen feszegeti azt az ellentmondást, vajon a megszállók Nyugat-Európában miért elsősorban az értékek megóvásával (és épségben való elrablásával) foglalkoztak, miközben Keleten (a megszállt szovjet területeken) inkább pusztították, égették a zsákmányként megszerzett, pótolhatatlan kulturális javakat. Mit jelent a Louvre Franciaország nélkül? Ezeket a kérdéseket a film nyitva hagyja.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!
 
Alekszandr Szokurov filmrendező (2016)

Főszereplők szerkesztés

Szerep Színész[3]
Marianne (a Francia Köztársaság megtestesítője) Johanna Korthals Altes
Napoléon Bonaparte tábornok, császár Vincent Nemeth
Jacques Jaujard Louis-Do de Lencquesaing
Franz von Wolff-Metternich Benjamin Utzerath
Komornyik Léolo Victor-Pujebet
Narrátor hangja Alekszandr Szokurov

A film bemutatása szerkesztés

A filmet először a 2015-ös Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra nevezték, bekerült annak hivatalos programjába, itt mutatták be először, szeptember 4-én. Ezt követte a franciaországi bemutató, 2015. november 11-én, a fegyverszünet napján. Magyarországon 2016. július 21-én jelent meg az Art Mozik hálózatában.

Forgatási helyszínek szerkesztés

A film képsorait az alábbi helyszíneken forgatták:[4]

Díjak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Werner Bornheim gen. Schilling (1979). „Franz Graf Wolff Metternich”. Deutsche Kunst und Denkmalpflege 37 (2), 204–208. o.  
  2. Gaston Palewski. Notice sur la vie et les travaux de Jacques Jaujard (1895-1967). Institut de France / Académie des Beaux-Arts (séance), 27. o. (1968. november 20.) 
  3. https://www.imdb.com/title/tt3451720/
  4. https://www.imdb.com/title/tt3451720/locations

Kapcsolódó információ szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés