Franz Artur Viehböck

osztrák mérnök-űrhajós
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 3.

Franz Artur Viehböck (Ausztria, Bécs/Perchtoldsdorf, 1960. augusztus 24.–) az első osztrák mérnök-űrhajós.

Franz Artur Viehböck
Született1960. augusztus 24. (64 éves)[1]
Bécs
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Nagy Aranymedál az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért
  • Barátság Rendje
  • Medal "For Merit in Space Exploration"

A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Artur Viehböck témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpálya

szerkesztés

Villamosmérnök diplomával rendelkezik. A Bécsi Egyetemen tanársegédként tanított.

1989-ben több űrhajósjelölt közül lett kiválasztva. 1989. október 6-tól részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 7 napot, 22 órát és 12 percet töltött a világűrben. A 7,93 napos program alatt 125 fordulatot tett a Föld körül. Űrutazása során 15 kísérletet végzett orvos egészségügyi (űrgyógyszerek próbája), fizikai állóképesség vizsgálata, űrtechnikai eszközök hatása az űrhajósok napi munkájára. Kísérleteit a jelen lévő űrhajósokkal közösen végezte, Űrhajós pályafutását 1991. október 10-én fejezte be.

A következő években több előadást tartott az űrkutatással kapcsolatban, majd Amerikába ment 1997-től a Rockwell, 1999-től a Boeing nemzetközi, osztrák képviselője. Előbb 1992-ben, majd 1998-ban az ESA kiválasztotta az amerikai űrrepülőgépen történő szolgálatra, de repülésére nem került sor. 2002. szeptember 1-től az egyik osztrák vállalat vezető munkatársa.

Űrrepülések

szerkesztés

Szojuz TM–13 fedélzetén kutató pilótaként indult a Mir űrállomásra. A Szojuz TM–12 űrhajó fedélzetén 1991. október 10-én belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – Kazahsztánban, a kijelölt körzetben visszatért a Földre.

  1. Brockhaus (német nyelven)