Perchtoldsdorf

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 14.

Perchtoldsdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 14 886 lakosa volt.

Perchtoldsdorf
Perchtoldsdorf főtere
Perchtoldsdorf főtere
Perchtoldsdorf címere
Perchtoldsdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMödlingi járás
PolgármesterAndrea Kö
Irányítószám2380
Körzethívószám01
Forgalmi rendszámMD
Népesség
Teljes népesség15 047 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület12,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′, k. h. 16° 16′48.116667°N 16.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 07′, k. h. 16° 16′48.116667°N 16.266667°E
Perchtoldsdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perchtoldsdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Perchtoldsdorf a Mödlingi járásban

Perchtoldsdorf a tartomány Industrieviertel régiójában a Bécsi-erdő és a Bécsi-medence találkozásánál fekszik, Bécstől közvetlenül délnyugatra. Területének 27,6%-a erdő, 9% áll mezőgazdasági művelés alatt.

A környező önkormányzatok: északra Bécs Liesing kerülete, keletre Brunn am Gebirge, délre Gießhübl, délnyugatra Hinterbrühl, nyugatra Kaltenleutgeben.

Története

szerkesztés
 
A Szt. Ágoston-plébániatemplom
 
Az ispotályos templom
 
A hercegi vár romjai és a Wehrturm-torony

A város területén talált két neolitikus körsánc tanúsága szerint a régió már legalább hatezer éve lakott. A régészeti ásatások során késő ókori sírokat és középkori szőlőpréseket is találtak. Nevét először 1140-ben említik, ekkor feltehetően a vár mellé, a mai piactérre települt falu alkotta a települést. A perchtoldsdorfi vár ura ekkor Heinricus de Pertoldesdorf volt. 1286-ban Otto von Perchtoldsdorf halála után kihalt a família és a Habsburgok szerezték meg a várat, amelyben a család özvegyi sorba jutott nőtagjai (például III. Albert herceg özvegye, Nürnbergi Beatrix) laktak. 1400-ban a település már akkora volt, hogy vásárjogot kaphatott.

III. Frigyes császár és öccse, VI. Albert főherceg konfliktusa miatt a régió instabillá vált. 1446-ban Hunyadi János katonái égették fel Perchtolsdorfot. A várat különböző rivális frakciók foglalták el, többek között 1477-1490 között Mátyás magyar király. Az ő halála után I. Miksa visszaállította a Habsburg-uralmat. A gyakori tulajdonosváltás miatt az 1450-ben megkezdett 60 méter magas torony (a város mai egyik jelképe) építése 1521-ig elhúzódott. Bécs 1529-es ostroma alatt a torony és a vár sikeresen ellenállt a törököknek, miközben a környéket teljesen elpusztították.

Az 1683-as ostrom alatt Perchtolsdorf megadta magát, a törökök ennek ellenére feldúlták a várost, lakosait pedig lemészárolták.

A vasút az egyik első osztrák vonallal 1842-ben ért el Perchtoldsdorfba. Ezután a Bécsi-erdő közelsége miatt a város a bécsiek kedvelt kirándulóhelyévé vált. Fellendült a bortermelés, számos villa épült. 1938 és 1954 között a város Nagy-Bécs része volt. A második világháborúban nem szenvedett jelentős károkat.

A perchtoldsdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 14 886 fő élt. A lakosságszám 1869 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,4% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 67,4%-a római katolikusnak, 6,8% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 1,1% mohamedánnak, 17,8% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 75 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (92,8%) mellett a szerbek alkották 1,8%-kal.

A népesség változása:

2016
14 975
2018
15 047

Látnivalók

szerkesztés

A város fő látványossága a vár romjai, a középkori piactér és legnagyobb osztrák, épségben megmaradt középkori torony. A torony a templom harangtornyaként is szolgál, bár közvetlen kapcsolat nincs a két épület között.

  • a torony és a várfalak
  • a gótikus plébániatemplom
  • a perchtoldsdorfi temetőben található többek között Josef Hyrtl anatómus[2] és Hans Fronius festő sírja
  • a november 6-a (Szt. Leonhard napja) utáni vasárnap és hétfőn tartott borfesztivál

Híres perchtoldsdorfiak

szerkesztés

A városban élt hosszabb ideig:

Testvérvárosok

szerkesztés
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Hyrtl József. Az ország tükre 1863. 385-386. old. Online

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Perchtoldsdorf című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.