Liesing

Bécs 23. kerülete

Liesing Bécs XXIII. kerülete. Liesing Hietzing, Meidling, Favoriten, Alsó-Ausztria és Perchtoldsdorf községekkel határos.

Bécs XXIII. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs XXIII. kerülete címere
Bécs XXIII. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Liesing
Közigazgatás
Település Bécs
Kerület XXIII.
Irányítószám 1230
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népességismeretlen
Tszf. magasság212 m
Terület32,02 km²
Elhelyezkedése
Bécs XXIII. kerülete (Bécs)
Bécs XXIII. kerülete
Bécs XXIII. kerülete
Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″
Bécs XXIII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XXIII. kerülete témájú médiaállományokat.

RészeiSzerkesztés

 
Liesing
Oppervlakte van de Wijken
Atzgersdorf 376,42 ha
Erlaa 238,96 ha
Inzersdorf 854,06 ha
Kalksburg 375,70 ha
Liesing 273,82 ha
Mauer 639,57 ha
Rodaun 214,45 ha
Siebenhirten 251,22 ha

TörténeteSzerkesztés

 
25. kerület Liesing
sötét: Bécs 1938-ig
közepes: mai Bécs
világos: Nagy-Bécs (Groß-Wien)

1938. október15-én néhány települést beolvasztattak Bécsbe Liesing névvel mint az 25 kerület.[1]

1945. április 9-én és 10-én a Vörös Hadsereg vonult be Liesingbe. A megszállás alatt (1945–1955) Liesing a szovjet megszállt Alsó-Ausztriához tartozott.

1954. szeptember-1-jén hozták létre a 23. kerületet. Breitenfurt bei Wien, Kaltenleutgeben, Laab im Walde, Perchtoldsdorf és Vösendorf újra önálló települések lettek. A Lainzer Tiergarten (Lainzi Vadaspark) Hietzing részé lett.

LátnivalókSzerkesztés

  • Wotruba-templom
  • Liesing-kastély
  • Alterlaa-kastély

KépekSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Népességnövekedés
Quelle: Statistik.at[2]

IrodalomSzerkesztés

  • Primo Calvi: Darstellung des politischen Bezirkes Hietzing Umgebung durch umfassende Beschreibung aller Dörfer, Ortschaften, Kirchen, Schulen, Schlösser, Anstalten und bemerkenswerten Objecte etc. etc. Selbstverlag, Wien 1901
  • Josef Jahne: Heimatkunde des politischen Bezirkes Hietzing-Umgebung für Schule und Haus. Selbstverlag, Wien 1911
  • Ferdinand Opll: Liesing: Geschichte des 23. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6217-8
  • Josef Roskosny: Liesing: Ein junger Bezirk mit Vergangenheit. Mohl, Wien 1979, ISBN 3-900272-10-7
  • Rudolf Spitzer: Liesing: Altes erhalten – Neues gestalten. Mohl, Wien 1994, ISBN 3-900272-50-6
  • Birgit Trinker (Redaktion): Wiener Bezirkshandbücher. 23. Bezirk. Pichler, Wien 2002, ISBN 3-85431-290-3
  • Ferdinand Opll: Karten als Quelle topographischer Erkenntnis. Der Liesinger Raum im Süden Wiens zur Zeit Maria Theresias. In: Wiener Geschichtsblätter. Hrsg. vom Verein für Geschichte der Stadt Wien. 68. Jahrgang. Heft 2/2013. ISSN 0043-5317 ZDB-ID 2245-7. S. 109–128.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liesing című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.