Liesing
Bécs 23. kerülete
Liesing Bécs XXIII. kerülete. Liesing Hietzing, Meidling, Favoriten, Alsó-Ausztria és Perchtoldsdorf községekkel határos.
| Bécs XXIII. kerülete | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Liesing | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Bécs | ||
| Kerület | XXIII. | ||
| Irányítószám | 1230 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 110 464 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 3 449,84 fő/km² | ||
| Tszf. magasság | 212 m | ||
| Terület | 32,02 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bécs XXIII. kerülete
Pozíció Bécs térképén
| |||
 é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 16° 17′ 04″ | |||
| Bécs XXIII. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs XXIII. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Részei
szerkesztés |
| ||||||||||||||||||
-
Atzgersdorf -
Erlaa -
Inzersdorf -
Kalksburg -
Liesing -
Mauer -
Siebenhirten
Története
szerkesztés
sötét: Bécs 1938-ig
közepes: mai Bécs
világos: Nagy-Bécs (Groß-Wien)
1938. október 15-én néhány települést beolvasztattak Bécsbe Liesing névvel mint 25. kerület.[2]
1945. április 9-én és 10-én a Vörös Hadsereg vonult be Liesingbe. A megszállás alatt (1945–1955) Liesing a szovjet megszállt Alsó-Ausztriához tartozott.
1954. szeptember 1-jén hozták létre a 23. kerületet. Breitenfurt bei Wien, Kaltenleutgeben, Laab im Walde, Perchtoldsdorf és Vösendorf újra önálló települések lettek. A Lainzer Tiergarten (Lainzi Vadaspark) Hietzing részé lett.
Látnivalók
szerkesztés- Wotruba-templom
- Liesing-kastély
- Alterlaa-kastély
Képek
szerkesztés-
A liesingi kastély -
Az alterlaai kastély -
Aquädukt Liesing -
Templom Liesing -
Templom Atzgersdorf -
A Rosenhügel filmstúdiók főepülete -
-
A liesingi állomás -
Alt-Erlaa -
Az atzgersdorfi koporsógyár -
Az atzgersdorfi állomás -
Az inzersdorfi templom -
Kalksburg központja -
A liesingi templom -
A Wotruba-templom -
A Liesing patakok
.JPG)
Népesség
szerkesztésNépességnövekedés
Quelle: Statistik.at[3]
Irodalom
szerkesztés- Primo Calvi: Darstellung des politischen Bezirkes Hietzing Umgebung durch umfassende Beschreibung aller Dörfer, Ortschaften, Kirchen, Schulen, Schlösser, Anstalten und bemerkenswerten Objecte etc. etc. Selbstverlag, Wien 1901
- Josef Jahne: Heimatkunde des politischen Bezirkes Hietzing-Umgebung für Schule und Haus. Selbstverlag, Wien 1911
- Ferdinand Opll: Liesing: Geschichte des 23. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Jugend und Volk, Wien 1982, ISBN 3-7141-6217-8
- Josef Roskosny: Liesing: Ein junger Bezirk mit Vergangenheit. Mohl, Wien 1979, ISBN 3-900272-10-7
- Rudolf Spitzer: Liesing: Altes erhalten – Neues gestalten. Mohl, Wien 1994, ISBN 3-900272-50-6
- Birgit Trinker (Redaktion): Wiener Bezirkshandbücher. 23. Bezirk. Pichler, Wien 2002, ISBN 3-85431-290-3
- Ferdinand Opll: Karten als Quelle topographischer Erkenntnis. Der Liesinger Raum im Süden Wiens zur Zeit Maria Theresias. In: Wiener Geschichtsblätter. Hrsg. vom Verein für Geschichte der Stadt Wien. 68. Jahrgang. Heft 2/2013. ISSN 0043-5317 ZDB-ID 2245-7. S. 109–128.
Külső hivatkozások
szerkesztésLásd még
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
- ↑ Verordnung des Bürgermeisters der Stadt Wien über die Einteilung des Gebietes der Stadt Wien in Bezirke vom 15. Oktober 1938
- ↑ Volkszählung vom 15. Mai 2001. Endgültige Wohnbevölkerung und Bürgerzahl (mit der Bevölkerungsentwicklung seit 1869). Wiener Gemeindebezirk: Wien 23., Liesing, auf Statistik.at (PDF, 12 kB).
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liesing című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.