Donauwörth
város Németországban
Donauwörth város Németországban, Bajorország tartományban.
Donauwörth | |||
Városrészlet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Járás | Donau-Ries járás | ||
Alapítás éve | 11. század | ||
Polgármester |
| ||
Irányítószám | 86609 | ||
Körzethívószám | 0906 | ||
Rendszám | DON | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 19 994 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 259,53 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 410 m | ||
Terület | 77,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 48° 43′ 06″, k. h. 10° 46′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 06″, k. h. 10° 46′ 37″ | |||
Elhelyezkedése térképén | |||
Donauwörth weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Donauwörth témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
Nürnberg és Augsburg között, a Duna és a Wörnitz folyók találkozásánál fekvő település.
Története szerkesztés
Donauwörth az 5. században keletkezett. Az első ezredforduló környékén már állt az első Duna-híd és a Mangolstein nevű dombon Mangoldburg vára, amelynek romjai máig láthatók.
1301-ben szabad birodalmi város lett, amelyet 1607-ben csatoltak Bajorországhoz.
Nevezetességek szerkesztés
- Rieder Tor – 1428-ból származó festői kapu
- Városháza – 1309-ben épült
- Fugger-ház – 1540 körül épült
- Plébániatemplom – 1418–1505 között égetett téglából épült, gótikus stílusban
- Benedekrendi kolostor és temploma – 1717–1722 között építették
Közlekedés szerkesztés
Közúti szerkesztés
A városban három autóbuszjárat üzemel.
Járat | Útvonal | Ütem |
---|---|---|
1 | Parkstadt - Zentrum - Bahnhof - Donau-Ries-Klinik | 30 percenként |
2 | Bahnhof - Zentrum-Riedlingen - Bahnhof | 30 percenként |
3 | Schäfstall – Zirgesheim – Donauwörth – Nordheim - Auchsesheim | 60 percenként |
Vasúti szerkesztés
A város vasútállomását az alábbi vasútvonalak érintik:
- Nürnberg–Augsburg-vasútvonal (KBS 900, 910)
- Regensburg–Neuoffingen-vasútvonal (KBS 993)
- Aalen–Donauwörth-vasútvonal (KBS 995)
Az állomáson egyaránt megállnak a távolsági ICE és a regionális járatok is.
A város híres szülötteiből szerkesztés
- 1291 Margareta Ebner
- 1499 Sebastian Franck
- 1838 Franz Hartmann
- 1861 Ferdinand Bonn
- 1901 Werner Egk
- 1942 Werner Schnitzer, színész
- 1948 Manfred G. Schmidt
- 1980 Carolin Hingst
- 1980 Sercan Güvenışık
Képgaléria szerkesztés
-
Deutschordenshaus
-
Városháza
-
Heilig Kreuz
-
Fuggerhaus
-
Riedi kapu
Testvértelepülések szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Friedrich Ditterich: Geographische Lage von Donauwörth. Augsburg, 1915
- Landkreis Donauwörth (szerk.), Landkreis Donauwörth. Werden und Wesen eines Landkreises, München/Aßling, 1966
- Max Lossen, Die Reichsstadt Donauwörth und Herzog Maximilian, Diss. phil. Heidelberg, 1866
- Max Mayer, Das Zivilprozessrecht der Reichsstadt Schwäbisch-Wörth im 16. Jahrhundert, Donauwörth: Auer-Verlag 1914. VI+123 S.
- Joseph von Sartori: Geschichte der Stadt Donauwörth. Aus Reichs- und Craisshandlungen, dann tüchtigen Urkunden verfaßt. 1778 (Digitalisat)
- Felix Stieve, Der Kampf um Donauwörth im Zusammenhang der Reichsgeschichte, München, 1875
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)