Főmenü megnyitása

Franz Carl Achard

porosz természettudós

Franz Carl Achard (Berlin, 1753. április 28.Konary, Szilézia, 1821. április 20.) porosz természettudós. Neve az európai cukorrépa-termesztés és cukorgyártás megteremtőjeként ismert: a cukorrépa feldolgozásánál az alapelveket tekintve ma is az általa kidolgozott eljárást alkalmazzák.

Franz Carl Achard
FranzCarlAchard.jpg
Életrajzi adatok
Született1753. április 28.
Berlin
Elhunyt1821. április 20. (67 évesen)
Konary (Szilézia)
Ismeretes mint természettudós
Nemzetiség porosz
Házastárs Caroline Repper
Henriette Koeppen
Pályafutása
Akadémiai tagság Berlini Királyi Tudományakadémia, 1776
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Carl Achard témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Poroszországban letelepedett francia hugenották leszármazottjaként született. Fizikai és kémiai tanulmányokat követően 23 évesen a berlini Tudományos Akadémia fizikai osztálya igazgatójának, Andreas Sigismund Marggrafnak a munkatársa lett. 1780-tól Achard II. Frigyes porosz király megbízásából a belföldi dohánytermesztés fejlesztésével foglalkozott. Az elért sikerek nyomán Frigyes élethossziglan 500 tallér éves járadékkal jutalmazta.

Marggraf halála után, 1782-ben követte őt az igazgatói tisztségben, és többek között meteorológiával, galvanizmussal, kísérleti fizikával és elektromossággal foglalkozott. Készített egy optikai távírót is. Feltehetőleg tanára iratai között megtalálta azt a tanulmányt, amelyben bebizonyította, hogy a répában levő cukor azonos a nádcukorral, és 1784-től magas cukortartalmú répa termesztésével foglalkozott. Sikerült egy 5–6% cukortartalmú répát nemesítenie, amelyből aztán az úgynevezett fehér sziléziai cukorrépa, a mai cukorrépa-fajták őse származott.

 
A cukorgyár romjai Konary-ban

1799-ben kidolgozott egy ipari eljárást a répacukor kinyerésére, és sürgősségi beadványban jelezte az uralkodónak. III. Frigyes Vilmos felismerte a találmány jelentőségét, és elrendelte az országban a cukorrépa nagybani termesztését, és birtokvásárlás céljára 50 000 tallérnyi jelzálogkölcsönt biztosított Achard részére. Az így megvásárolt birtokon, a sziléziai Kunernben (magyar forrásokban Cunern, ma Konary, Lengyelország) 1801-ben Achard irányítása alatt felépült az első európai cukorgyár. A gyár 1807-ig üzemelt, amikor is leégett. 1810-ben a király Achard érdemeinek elismeréseképpen töröltette a birtokról a jelzálogot, ugyanakkor kötelezte őt arra, hogy a gyárat tanműhellyé alakítsa át. 1812-1814-ben számos diákot oktattak itt a répacukor előállítási módszerére.

Achard teljes életét a munkának szentelte; összesen 218 tanulmánya maradt fenn. A cukorgyártással kapcsolatos kísérleteiben az is motiválta, hogy elítélte a cukornád termesztésénél és a nádcukor gyártásnál a korban szokásosan alkalmazott rabszolgamunkát. 1800 és 1802 között az angol nádcukor-finomítók előbb 50 000 majd 200 000 tallért ajánlottak fel neki azért, hogy kijelentse, a répacukor nem azonos a nádcukorral, de állandó pénzzavara ellenére sem állt rá az alkura. A világtól elfelejtve hunyt el, de mindvégig meg volt győződve találmányának jelentőségéről.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Vorlesungen üb. Experimentalphysik, 4 Bde., 1790–92;
  • Anleitung zur Bereitung des Rohzuckers aus Rüben, 1800
  • Kurze Geschichte der Beweise der Ausführbarkeit im Großen der Zuckerfabrication aus Runkelrüben, 1800
  • Anleitung zum Anbau der Runkelrüben, 1803
  • Ueber den Einfluß der Runkelrübenzuckerfabrication auf die Oeconomie, 1805
  • Die Europäische Zuckerfabrication aus Runkelrüben in Verbindung mit d. Bereitung d. Branntweins, d. Rums, d. Essigs u. eines Kaffee-Surrogats aus ihren Abfällen, 1809 (2. kiadás 1812)

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Franz Carl Achard témában.