Franz Werfel

Franz Werfel (Prága, 1890. szeptember 10. – Los Angeles, 1945. augusztus 26.) osztrák költő és regényíró.

Franz Werfel
Élete
Született	1890. szeptember 10. Prága
Elhunyt	1945. augusztus 26. (54 évesen) Los Angeles
Sírhely	Wiener Zentralfriedhof
Szülei	Albine Kussi Rudolf Werfel
Házastársa	Alma Maria Mahler-Werfel (1929 – 1945. augusztus 26.)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, regény
Kitüntetései	Franz-Grillparzer-Preis (1926)
Franz Werfel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Werfel témájú médiaállományokat.

Élete

Rudolf Werfel – egy jómódú, német anyanyelvű, prágai zsidó kesztyűgyáros – fiaként született 1890-ben. Általános iskolai tanulmányait Prágában a piaristáknál végezte, majd a város német gimnáziumában a Stefansgymnasiumban tanult tovább. Ezt követően a Károly Egyetemen jogot és filozófiát hallgatott (de végzettséget nem szerzett). 1912 és 1914 között munkaadója Kurt Wolff könyvkiadó volt, akinél lektorként dolgozott. Nevéhez fűződik a Der jüngste Tag (Utolsó ítélet) című expresszionista írók és költők gyűjteményes könyvsorozatának megindítása Hasencleverrel és Pinthusszal együtt.^[forrás?]

Az első világháború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, majd aktív antimilitarista lett, ami miatt le is tartóztatták. A háború után Bécsben telepedett le.^[forrás?] Első színházi sikerét 1916-ban Euripidész Trójai nők című drámájának berlini színpadra vitelével aratta.

1929-ben feleségül vette Gustav Mahler özvegyét, Alma Maria Mahlert, aki korábban a modern építészet egyik atyamesterének, Walter Gropiusnak volt a felesége. A nemzetközi ismertséget A Musza Dag negyven napja című műve hozta meg számára, 1933-ban.

1938-ban – miután Németország bekebelezte Ausztriát – a nemzetiszocializmus elől Franciaországba emigrált. Amikor 1940-ben Németország Franciaországot is megszállta, szeptember 13-án, Heinrich Mann és feleségeik társaságában a Pireneusokon keresztül átkelt Spanyolországba, majd Madridon és Lisszabonon keresztül továbbmenekült az Amerikai Egyesült Államokba. Menekülésük során a csoport több hetet volt kénytelen eltölteni Lourdes-ban, ahol a katolicizmushoz közeledő író megfogadta, hogy ha sikerül elmenekülnie Amerikába, akkor könyvet ír a lourdes-i Bernadett történetéről. Fogadalmát megtartva az USA-ban megírta a Bernadett dala című művét.

Életét Beverly Hills-i otthonában fejezte be, amikor – számos megelőző szívinfarktus után – munka közben asztalára borult és meghalt. Zsidó eredetét és katolikus hitét egyaránt fontosnak tartotta. Noha végül nem keresztelkedett meg, katolikus szertartás szerint temették el. Hamvait a háború után végső nyughelyére, Bécsbe szállították és újratemették.

Irodalmi munkássága

Irodalmi munkásságát költeményekkel kezdte, amelyekben kifejezésre jutott az expresszionizmus szinte minden gondolati és érzelmi eleme. Stílusának szenvedélyes felfokozottsága, a vallás köréből vett képei és mondatszerkesztésének pongyolasága később líráját meglehetősen bonyolulttá és modorossá tették, költészete ekkor veszített erejéből. Ebben a korban barátja volt Franz Kafka és Max Brod.

Előbb csak kísérletezett a szépprózával, de már első nagyobb lélegzetű regénye, a Nem a gyilkos, hanem az áldozat a bűnös indulatos pacifizmusával és választékos stílusával igen sikeres volt. Az is kiderült, hogy jó érzéke van a lélektani ábrázoláshoz. Első nagy sikerét Verdiről írt életrajzi regényével aratta, melyben az olasz zeneszerzőt Wagner ellentéteként ábrázolta. Leghíresebb regénye, A Musza Dag negyven napja az első világháború idején játszódik, és az örmények egy csoportjának hősies harcát ábrázolja az őket deportálni akaró törökök ellen. Az eredeti dokumentumok alapján megírt regény tiltakozás a nacionalizmus és mindenfajta faji politika ellen. További regényei azonban már egyre erősödő vallásosságának, és fokozódó miszticizmusának jegyében születtek. A Halljátok az igét ótestamentumi tárgyú történelmi-lélektani nagyepikában a zsidó vallásos hit mélyről jövő vallomását ismerték fel, a nem sokkal később kelt Bernadette pedig a katolikus hitre megtért, a miszticizmustól is elragadtatott lélek maradandó értékű és hitelű hitvallása volt.

Későbbi költeményeinek a világ emberközpontúsága, minden ember testvériségének vállalása a fő mondanivalója. Formai eszközei: az álom és a vízió, a szenvedélyesen felfokozott stílus, a szokatlan-merész nyelvhasználat, és a szonettből a szabadversig ívelő, rendkívül változatos versformakincs.

Emlékezete

A XXI. században Franz Werfel emberjogi díjat alapítottak, amelyet a Zentrum Gegen Vertreibungen (Üldöztetések Elleni Központ) adományozott. Az íróról elnevezett, tízezer eurós pénzjutalommal járó díjat kétévente osztják ki, és először 2003-ban adták át.

Művei

Regényei

A Musza Dag 40 napja

A Musza Dag negyven napja című regénye az első világháború éveiben játszódik, amikor a törökök valósággal halálra ítélik az oszmán birodalomban élő katolikus örményeket, mikor elrendelik áttelepítésüket. Az üldözöttek eleinte tehetetlenül fogadják sorsukat, s csak később ismerik fel, hogy egyetlen lehetőségük maradt, az ellenállás. A Musza Dag az anatóliai tengerparton emelkedő fennsík. Erre az erődítménnyé kiképezhető hegyre vonul vissza hét örmény falu népe. A vállalkozás vezetője Bagradjan, egy sokáig Párizsban élő archeológus. A regény ennek az alig ötezer embernek negyven napig tartó hősies harcát drámaian izgalmas módon beszéli el, egészen a győzelemig, azaz addig, amíg a megtizedelt, éhező, lerongyolódott örményeket a francia hadihajók fedélzetükre veszik. Bagradjan nem tart övéivel. Meggyilkolt, egyetlen fia sírjánál végez vele a törökök golyója. Az egész regényen érződik, hogy az író az üldözöttek küzdelmének nemes pátosszal való ábrázolásakor saját korára, az eljövendő szenvedésekre gondol. A cselekmény lebilincselően fordulatos, a szereplők egyénítettek, hatásos csataleírások, izgalmas párbeszédek tarkítják. Hibájául csupán időnkénti terjengősségét róhatjuk fel.

A nápolyi testvérek

Nápoly egyik csöndes, előkelő bérházában, mint valami világtól elzárt szigeten, él a Pascarella család. Az apa, Domenico Pascarella, patriarkális szigorral uralkodik hat gyermeke, három fia s három leánya felett. Az apai törvény egész létüket megszabja, korlátozza nemcsak cselekedeteiket, de legtitkosabb vágyaikat, hajlamaikat is. Úgy tűnik, mindez megváltoztathatatlan, de hirtelen, egyik napról a másikra alapjaiban rendül meg a Pascarella család élete. Anyagi csőd, halál, szerelem, politika, természet és társadalom együttes erői támadnak fel, hogy megsemmisítsék ezt a különös apai diktatúrát. Lényegében a fasizmusról szól Werfel regénye, s nem csupán konkrétan, a társadalmi háttér ábrázolásában, a kor atmoszférájában, a cselekmény bonyodalmaiban, hanem fedettebb, rejtettebb fokon a fasizmus, a fasizmus lehetőségének kérdését veti fel a fasisztákkal egyébként szívből dacoló öreg Pascarella személyiségének egész problematikája is. Az örök Nápoly romantikus díszletei, a fordulatos meseszövés, s nem utolsósorban az egyik Pascarella lány, Grazia gyönyörű szenvedélyének rajza rendkívül vonzó és eleven olvasmánnyá teszik ezt a regényt.

További művei

• Weltfreund (A világ barátja) 1911, verseskötet
• Wir sind (Vagyunk) 1913, verseskötet
• Einander 1915, verseskötet
• Nicht der Mörder, der Ermordete ist schuldig (Nem a gyilkos, az áldozat a bűnös)1920, regény
• Verdi. Roman der Oper (Verdi. Az opera regénye) 1924, életrajzi regény
• Der Tod des Kleinbürgers (A kispolgár halála) 1927, elbeszélés
• Der Abituriententag (Az érettségi találkozó) 1929, regény
• Die Geschwister von Neapel (A nápolyi testvérek) 1931, regény
• Die vierzig Tage des Musa Dagh (A Musa Dagh negyven napja) 1933, regény
• Höret die Stimme (Halljátok az igét) 1937, regény
• Der veruntreute Himmel (Az elsikkasztott mennyország)1939, regény
• Jacobowsky und der Oberst (Jacobowsky és az ezredes) 1944, színdarab
• Der Stern der Ungeborenen (A meg nem születettek csillaga) 1946, regény
• Das Lied von Bernadette (Bernadette dala) 1948, regény
• Gedichte aus den Jahren 1908 bis 1945, 1948, versek
• Cella oder die Überwinder (Cella) 1952, regénytöredék

Magyarul

1944-ig

• Az érettségi találkozó; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
• A nápolyi testvérek; ford. Szántó Rudolf; Athenaeum, Bp., 1932
• Barbara; ford. Braun Soma; Nova, Bp., 1933
• Élhetünk-e istenhit nélkül?; ford. Dénes Béla; Kosmos, Bp., 1933 (Kis kosmos könyvek)
• Musa Dagh negyven napja. Regény, 1-2.; ford. Tamás István; Nova, Bp., 1934
• Verdi; ford. Annie Fischer; Nova, Bp., 1934
• A kispolgár halála; ford. Klopstock Gizella; Franklin, Bp., 1936 (Külföldi regényírók)
• Halljátok az igét!; ford. Szántó Rudolf; Athenaeum, Bp., 1937
• Bernadette; Pantheon, Bp., 1942
• Az elsikkasztott mennyország; ford. Juhász Vilmos; Pantheon, Bp., 1944

1945 után

• A meg nem születettek csillaga, 1-2.; ford. Gáspár Endre; Nova, Bp., 1947
• Bernadette; ford. Wiesner Juliska, átdolg. Juhász Vilmos; Szt. István Társulat, Bp., 1948
• A Musza Dag negyven napja; ford. Hódos György, versford. Urbán Eszter; Európa, Bp., 1957
• Verdi. Az opera regénye; ford. Barát Annie; Zeneműkiadó, Bp., 1959
• A kispolgár halála; ford. Klopstock Gizella, utószó Hermann István; Magyar Helikon, Bp., 1964
• A Musza Dagh negyven napja. Regény, 1-2.; ford. Beck Erzsébet, versford. Urbán Eszter; Európa, Bp., 1973
• Cella. Regény; utószó Robert Christ, ford. Tandori Dezső; Gondolat, Bp., 1973
• Halljátok az igét; ford. Szántó Rudolf. Szt. István Társulat, Bp. 1980.
• Bernadette; ford. Wiesner Juliska; Szt. István Társulat, Bp., 1981
• Az elsikkasztott mennyország; ford. Juhász Vilmos, Szt. István Társulat, Bp., 1986
• Ravatal a bordélyházban. Elbeszélések; vál. Beck Erzsébet, ford. Beck Erzsébet, Klopstock Gizella, Tandori Dezső; Európa, Bp., 1986
• Élhetünk-e istenhit nélkül?; ford. Dénes Béla; Szt. István Társulat, Bp., 2009 (Szent István könyvek)

Források

• Klasszikus német költők; szerk. Domokos Mátyás: Európa. (Bp., 1977). ISBN 963-07-1017-X
• Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
• ↑ Encyclopædia Britannica: Franz Werfel, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Inc. Hozzáférés ideje: 2018. december 31. 
• ↑ Wagener: Wagener, Hans. Understanding Franz Werfel (angol nyelven). Columbia: University of South Carolina Press [1940. május 29.] (1993). ISBN 0872498832. Hozzáférés ideje: 2018. december 31. 
• ↑ Franz-Werfel-Menschenrechtspreis: Franz-Werfel-Menschenrechtspreis (német nyelven). Zentrum Gegen Vertreibungen. [2018. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 31.)

Kapcsolódó szócikkek

• Örmény népirtás

További információk

• Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim; ford. Kőszegi Imre, K. Vadász Lilly; Gondolat, Bp., 1991