Free jazz

zenei műfaj
(Free dzsessz szócikkből átirányítva)

A free jazz (ejtsd: frí dzsessz, magyarul szabad dzsessz) a dzsessz-előadás egyik formája, ami az ötvenes-hatvanas években alakult ki. A free jazz úttörői ugyan merőben különböző zenét játszottak, a tematika összekötötte muzsikájukat: a free jazz elveti a bebop, a hard bop és a modális jazz kötöttségeit (mint a harmóniamenetek vagy a tempó), melyek az 1940-es, 1950-es években jellemzőek voltak. Mivel ez az új megközelítés merőben experimentális és avant-garde volt, valamelyest visszavitte a dzsesszzenét annak „primitív”, kultúrantropológiai gyökereihez, például a kollektív improvizációval, ami korábban a tradicionális dzsesszre és a dixielandre volt jellemző.

Free jazz

StíluseredetJazz, Bebop, Avant-garde komolyzene
Kulturális eredet1950-es évek
Egyesült államok
Hangszerekszaxofon, trombita, harsona, zongora, gitár, nagybőgő, dobfelszerelés
Leszármazott stílusok
Loft jazz
Experimental rock
Társműfajok
Post-metal, Progresszív rock, Punk jazz, Avant-garde jazz
Alműfajok régiók szerint
Európai free jazz
...az első olyan irányzat a jazzben, amely a kezdetektől fogva önálló karakterológiával jelent meg Európában.
[1]
A dzsessz történetének legegyénibb, legizgalmasabb tenorszaxofonosa, Pharoah Sanders
Ornette Coleman életében több mint 40 lemezzel örvendeztette meg rajongóit

A free jazz jelentős 1950-es évekbeli egyéniségei Ornette Coleman és Cecil Taylor. John Coltrane szaxofonos kései munkái is e műfaji besorolás alá kerültek. Egyéb híres free jazz-innovátorok: Charles Mingus, Eric Dolphy, Albert Ayler, Archie Shepp, Joe Maneri és Sun Ra. Habár manapság a "free jazz" nevezék az elfogadott és használt, egyéb kifejezésekkel is illetik ezt a nehezen besorolható mozgalmat, így például olvashatunk "avant-garde", "energy music" és "The New Thing" műfajokról is. A hatvanas évek első felében a legtöbb free jazz felvételt a független ESP Disk kiadó adta ki.

A free jazz az archaikus jazz kollektív improvizációját tekintette a végső, meghaladhatatlan kifejezési formának, ugyanakkor megjelentek benne a korszak avantgárd zenei kísérleteiből származtatható preparált hangszerek, helyenként pedig nagyon erős vallási töltet is. A kortárs zene újításai, a manipulált zajok, az atonalitás és a véletlenszerűség mind megjelent a free jazzben.
Rátosi Milán

Kiemelkedő free jazz zenészek szerkesztés

John Coltrane, Ornette Coleman, Archie Shepp, Sun Ra, Leeroy Jenkins, Albert Ayler, Cecil Taylor, Pharoah Sanders, Sam Rivers, Don Pullen,...

Irodalom szerkesztés

  • Jost, Ekkehard. Free Jazz, Studies in Jazz Research 4. Universal Edition (1974). ISBN 3702400133 
  • Litweiler, John. The Freedom Principle: Jazz After 1958. Da Capo Press (1984). ISBN 0-306-80377-1 
  • Rivelli, Pauline, and Robert Levin (eds.). Giants of Black Music. Da Capo Press (1979)  Articles from Jazz & Pop Magazine. Reprint of the 1970 edition, New York: World Publishing Co.
  • Sinclair, John, and Robert Levin. Music & Politics. World Publishing Co. (1971) 
  • Sklower, Jedediah. Free Jazz, la catastrophe féconde. Une histoire du monde éclaté du jazz en France (1960-1982), Collection logiques sociales. Harmattan (2006). ISBN 2296014402 
  • Such, David Glen (1993). Avant-Garde Jazz Musicians: Performing "Out There". Iowa City: University Of Iowa Press. ISBN 0-87745-432-9 (cloth) ISBN 0-87745-435-3 (pbk.)
  • Szwed, John F. (2000). Jazz 101: A Complete Guide to Learning and Loving Jazz. New York: Hyperion. ISBN 0-7868-8496-7

Források szerkesztés