Főmenü megnyitása

Freeman Dyson

angol születésű amerikai fizikus és matematikus

Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. –) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.

Freeman Dyson
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum)
Született 1923. december 15. (95 éves)[1][2][3]
Crowthorne[4]
Állampolgársága
Házastársa Verena Huber-Dyson
Gyermekei
SzüleiGeorge Dyson
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Pomeranchuk Prize
  • a Princetoni Egyetem díszdoktora
  • a Glasgow-i Egyetem díszdoktora
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1965)[5]
  • Lorentz-medál (1966)
  • Hughes-érem (1968)
  • Max Planck-érem (1969)
  • J. Robert Oppenheimer Memorial Prize (1970)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (1972)
  • Harvey-díj (1977)[6]
  • Fizikai Wolf-díj (1981)
  • Matteucci-érem (1989)
  • Oersted Medal (1991)
  • Enrico Fermi-díj (1993)
  • Templeton-díj (2000)
  • Henri Poincaré-díj (2012)

A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Apja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.

ÉletrajzaSzerkesztés

Dyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.

A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.

1957-től 1961-ig az Orion Terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.

1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  5. http://www.aps.org/programs/honors/prizes/heineman.cfm, 2018. október 6.
  6. https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/

Külső hivatkozásokSzerkesztés