Freeman Dyson
Freeman John Dyson (Crawthorne, Berkshire, Anglia, 1923. december 15. – Princeton, New Jersey, 2020. február 28.) angol születésű amerikai fizikus és matematikus, a kvantum-elektrodinamika, nukleáris fegyverek és politika, futurizmus, science fiction, a földönkívüli értelem keresése (SETI) területén alkotott.
| Freeman Dyson | |
 | |
| Freeman Dyson San Franciscoban 2005-ben (Fotó: Jacob Appelbaum) | |
| Született | Freeman John Dyson[1] 1923. december 15.[2][3][4][5] Crowthorne[6] |
| Elhunyt | 2020. február 28. (96 évesen)[7][8] Princeton[9][1] |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Verena Huber-Dyson (1950–1958)[1] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Mildred Atkey George Dyson |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lista
|
| Halál oka | zuhanás okozta halál[19] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Freeman Dyson témájú médiaállományokat. | |
Családja
szerkesztésApja George Dyson neves angol zeneszerző. Felesége Imme Dyson. Hat gyermeke született. Az egyik Esther Dyson, neves digitális technológiai tanácsadó. Fia, George Dyson tudomány- és technikatörténész.
Életrajza
szerkesztésDyson a második világháborúban a Brit Bombázó Parancsnokság értékelőjeként dolgozott. A háború után a Cambridge-i Egyetemen szerzett BA fokozatot matematikából és 1946-tól 1949-ig a Trinity College munkatársa volt. 1947-ben az Egyesült Államokba költözött, a Cornell Egyetem ösztöndíjasaként, ahol 1951-ben fizikaprofesszor lett PhD nélkül. 1952-ben a Royal Society tagjává választotta. 1953-ban állást kapott Princetonban az Institute for Advanced Study-n. 1957-ben lett honosított amerikai állampolgár.
A háború utáni években Dyson mutatta meg, hogy a kvantum-elektrodinamika két akkor létező formalizmusa ekvivalens. Az egyik Richard Feynman útintegrál megfogalmazása, a másik Julian Schwinger és Tomonaga Sinicsiró variációs módszere. Dyson ekkor vezetett be egy operátort, melyet később róla neveztek el.
1957-től 1961-ig az Orion terven dolgozott, ami nukleáris impulzushajtás segítségével tett űrutazást javasolt. Egy prototípus elkészült a demonstráció kedvéért, ami hagyományos robbanóanyagokat használt, de a nukleáris fegyvereket a világűrben tiltó egyezmény miatt a tervet feladták.
1977-ben a Princetonon az ő irányítása alatt írta John Aristotle Phillips, az Atombomba Kölyök félévi dolgozatát, amiben a nyilvánosan elérhető információk alapján leírta egy működőképes atombomba tervét. Az ügyben FBI-vizsgálat is folyt.
Díjai, kitüntetései
szerkesztés- Lorentz-érem 1966-ban
- Max Planck-érem 1969-ben
- Fizikai Wolf-díj 1981-ben
- Enrico Fermi-díj 1993-ban
- Templeton-díj 2000-ben
Irodalom
szerkesztés- Robbert Dijkgraaf: Freeman J. Dyson 1923–2020: Legendary physicist, writer, and fearless intellectual explorer. In: PNAS. 117. évfolyam, 2020. 24. szám, 13186–13187. o., doi:10.1073/pnas.2008909117.
- David Kaiser (szerk.): „Well, Doc, You're In.“ Freeman Dyson's Journey through the Universe. MIT Press, 2022, ISBN 978-0-262-04734-0.
- Dwight Neuenschwander (serk.): Dear Professor Dyson. World Scientific, 2016 (Diákok levelei Dysonnak és válaszai).
- Wolfgang Neuhaus: Eine kurze Zukunftsgeschichte der Technologie. Die Wissenschaftsliteratur des Freeman Dyson. In: Sascha Mamczak, Wolfgang Jeschke (szerk.): Das Science Fiction Jahr 2004. München 2004, ISBN 3-453-87896-5, 485–501. oldal
- Phillip F. Schewe: Maverick Genius: The Pioneering Odyssey of Freeman Dyson. Thomas Dunn Books, New York City 2013, ISBN 978-0-312-64235-8.[20]
- Silvan S. Schweber: QED and the men who made it. Princeton University Press, Princeton 1994, ISBN 978-0-691-03685-4
- Frank Wilczek: Freeman Dyson (1923–2020). In: Science. 368. évfolyam, 6492. szám, 2020. 715. o., doi:10.1126/science.abb8579.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f g h i MacTutor History of Mathematics archive
- ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Babelio (francia nyelven)
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
- ↑ Renowned Mathematician And Physicist Freeman Dyson Has Died At Age 96. Maine Public Broadcasting Network, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Freeman Dyson Dies at 96; Wrestled With Questions of Physics and Morality, 2020. február 28. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Muere a los 96 años el legendario físico y matemático Freeman Dyson. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
- ↑ Freeman Dyson. Directory of Fellows of the Royal Society . Royal Society
- ↑ Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics. Amerikai Fizikai Társaság. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
- ↑ https://harveypz.net.technion.ac.il/harvey-prize-laureates/
- ↑ https://wolffund.org.il/freeman-j-dyson/
- ↑ https://www.bookcritics.org/past-awards/1984/
- ↑ https://www.aip.org/aip/awards/gemant-award/freeman-dyson
- ↑ https://www.aapt.org/programs/awards/oersted.cfm
- ↑ https://www.aps.org/programs/honors/prizes/burton.cfm. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
- ↑ https://www.carnegie.org/awards/great-immigrants/2007-great-immigrants/
- ↑ https://www.washingtonpost.com/local/obituaries/freeman-dyson-a-visionary-and-renaissance-physicist-dies-at-96/2020/02/28/0ba462e0-5a58-11ea-ab68-101ecfec2532_story.html
- ↑ Tun, was man tun will. In: FAZ. 25. April 2013, S. 28.
