Friedrich Emanuel von Hurter

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. október 16.

Friedrich Emanuel von Hurter (Schaffhausen, 1787. március 19.Graz, 1865. augusztus 27.) német történetró.

Friedrich Emanuel von Hurter
Josef Kriehuber litográfiája (1846)
Josef Kriehuber litográfiája (1846)
Életrajzi adatok
Született1787. március 19.
Schaffhausen
Elhunyt1865. augusztus 27. (78 évesen)
Graz
SírhelyFriedhof St. Leonhard
Ismeretes mint
  • történész
  • teológus
  • író
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Emanuel von Hurter témájú médiaállományokat.

Az egyházi pályára lépett, Göttingenban végezte a teológiát és azután Schaffhausenben a református egyházközösség papja lett. Emellett történelmi tanulmányokkal is foglalkozott, melyeknek gyümölcse a Geschichte des Papstes Innocenz III. und seiner zeitgenossen című munka volt. Hurter 1844. június 21-én Rómában a katolikus hitre tért. Két évvel később a bécsi kormány császári és udvari történetíróvá tette és kényelmes állást biztosított neki Bécsben. Az 1848-as forradalom kitörésekor számos ellenfele azzal vádolta, hogy az udvarral titkon konspirál és emiatt állásától megfosztották. A győzedelmes reakció azonban visszahelyezte előbbi állásába és azonfelül nemesi rangra emelte.

  • Geschichte des Papstes Innocenz III. und seiner zeitgenossen (Hamburg, 1834-42, 3 kötet)
  • Beburt und Wiedergeburt. Erinnerungen aus meinem Leben (4. kiad., 2 kötet. Önéletrajzban írja le benne kitérésének történetét)
  • Denkwürdigkeiten aus dem letzten Decennium des XVIII. Jahrhunderts (1840)
  • Geschichte Ferdinands II. und seiner Eltern (1850-64, 11 kötet, terjedelmes panegirikus az ellenreformáció hősére)
  • Philipp Lang, Kammerdiener Rudolfs II. (1851)
  • Zur Geschichte Wallensteins (1855)
  • Wallensteins vier letzten Lebensjahre (1862)
  • Az alázatosság hónapja. Elmélkedések és imák; egy nő hátrahagyott irataiból kiad. F. Hurter, ford. Kisfaludy Zsigmond; Horák Ny., Esztergom, 1861