Friedrich Wilhelm Schuster

erdélyi szász költő, evangélikus lelkész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2018. augusztus 13.

Friedrich Wilhelm Schuster (Szászsebes, 1824. január 29.Nagyszeben, 1912. február 4.) erdélyi szász költő, evangélikus lelkész.

Friedrich Wilhelm Schuster
Született1824. január 29.
Szászsebes
Elhunyt1912. február 4. (88 évesen)
Nagyszeben
ÁlneveFriedrich Ernst
Foglalkozásaköltő,
lelkész
SablonWikidataSegítség

Középiskoláit Nagyszebenben és Segesváron végezte, majd 1844-től a lipcsei egyetemen teológiát, filológiát és pedagógiát tanult. Szászsebesre visszatérve 1846. szeptember 16-ától rendes tanítónak alkalmazták az elemi iskolánál, ahol bevezette a tornászást. Itt kezdte el az erdélyi szász néphagyományok gyűjtését. Az ő nevéhez fűződik az első erdélyi szász népdalgyűjtemény kiadása. 1854-ben a szászsebesi algimnázium igazgatójává nevezték ki. 1869 decemberétől szászvárosi lelkész volt.

Politikai költeményeket és szépirodalmi dolgozatokat írt az erdélyi német hírlapokba és folyóiratokba; cikkei a szászsebesi evangélikus algimnázium Programmjában , az Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde-ban, illetve a Siebenbürgisch deutsches Tageblatt-ban jelentek meg.

  • Gedichte Schässburg, 1858.
  • Siebenbürgisch-sächsische Volkslieder, Sprichwörter, Räthsel, Zauberformeln und Kinderdichtungen. Mit Anmerkungen und Abhandlungen. Hermannstadt, 1865.
  • Seid einig. Abschiedsrede von Mühlbach. Als Manuskript gedruckt 1869.
  • Alboin und Rosimund. Trauerspiel in fünf Aufzügen. Wien, 1884.
  • Festrede, gehalten am 30. Mai 1889 bei der feierlichen Enthüllung des zum Andenken an den am 13. Oktober 1479 errungenen Sieg auf dem Brotfelde errichteten Denkmals. Wien, 1889. (Különnyomat a Siebenbürgisch-deutsches Tageblatt 4712. számából).