Fužine
Fužine falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Belo Selo, Benkovac Fužinski, Lič, Slavica és Vrata települések tartoznak hozzá.
| Fužine | |
 | |
| Fužine és plébániatemploma 1929-ben | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Fužine |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Marinko Kauzlarić |
| Irányítószám | 51322 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1394 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 14° 42′ 49″45.305000°N 14.713611°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 18″, k. h. 14° 42′ 49″45.305000°N 14.713611°E | |
| Fužine weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fužine témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFiume központjától 22 km-re keletre fekszik. A közeli erdővel borított hegyek az 1385 méter magas Bitoraj, az 1428 méter magas Viševica, az 1106 méter magas Tuhobić és a 885 méter magas Preradović festői környezetet nyújtanak. Fužine kiváló közlekedési összeköttetéssel rendelkezik. A tengerpart a fiumei és vinodoli riviérával mindössze 30 kilométerre fekszik. Közvetlen közelében halad el a Zágráb-Fiume A6-os autópálya és a Zágráb-Fiume vasútvonal is. A község területén három sportolásra alkalmas tározó tó is található, a Bajer, a Lepenica és a Potkoš. A tavak és gyors folyású patakok halban egyaránt gazdagok. Különösen híres turista látványossága a Vrelo barlang, melyet az 1950-es években a Bajer-tó építésével egyidejűleg tártak fel. Turisták számára kiépítve, villanyvilágítással felszerelve, vezetéssel látogatható. Mélysége 300 méter, egyike a földalatti vizek által keresztülfolyt barlangoknak. Klímája változóan kontinentális és mediterrán, az átlaghőmérséklet 7,6 Celsius-fok. A nyári hőmérséklet ritkán emelkedik 30 Celsius-fok fölé, ezért a nyári klíma különösen kellemes, míg a tél hóban gazdag. Tiszta levegőjéről az állandóan fújó bóra gondoskodik.
Története
szerkesztésFužine a viszonylag fiatal települések közé tartozik. A 17. században keletkezett amikor a Zrínyiek vasércet kezdtek bányászni ezen a vidéken. A bányászat azonban nem kifizetődő volta miatt gyorsan megszűnt. Mindazonáltal a település neve a bányászat idejéből maradt fenn. A "fužinarstvo" kifejezés, melyet a vas kitermelésére és feldolgozására használtak valószínűleg az olasz "fucina" vagy a német "fusioniren" szavakból származik. A település fejlődésének nagy lökést adott az ország belső részeit a tengermellékkel összekötő Karolina út 1726 és 1737 közötti megépítése. Az út mellett az itt átutazók számára csakhamar betérők, szállások, vendéglátóhelyek épültek. Így Fužine nemcsak a Kvarner térségének, hanem egész Közép-Európának egyik legrégibb turistaközpontja lett. Fužinének már 1785-ben volt iskolája, mely az ország e részének egyik legrégibb iskolája volt. Lakói mindhárom nagy horvát nyelvjárást, a što, a ča és a kaj nyelvjárást is beszélték és beszélik a mai napig is. 1808 és 1833 között felépült a település Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma a horvát Hegyvidék legnagyobb temploma. 1873-ban megépült a Zágráb-Fiume vasútvonal, majd 1995-ben a Zágráb-Fiume autópálya is. A településnek 1857-ben 435, 1910-ben 429 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 689, a községnek összesen 1595 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1100 | 1325 | 1252 | 1331 | 1308 | 1071 | 1042 | 909 | 811 | 971 | 844 | 828 | 805 | 740 | 814 | 689 |
Nevezetességei
szerkesztésPáduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a Hegyvidék legnagyobb temploma. 25 évig építették 1808 és 1833 között, helyén egykor kápolna állt körülötte az első fužinei temetővel. A templomnak szép márványoltárai, értékes oltárképei, kristálycsillárjai vannak. Említésre méltó az oltár feletti szépen restaurált Utolsó vacsora képe, a Keresztút és a neves horvát festőművész Antonini által festett faliképek a 20. század elejéről.
Híres emberek
szerkesztésItt született 1828-ban Franjo Rački a horvát tudományos és művészeti akadémia első elnöke.
Kultúra
szerkesztés- A település kulturális egyesületeinek gazdag hagyományai vannak. Ma is mintegy 50 taggal működik itt a település egyik védjegye az 1848-ban alapított Horvát Vöröskereszt zenekara számos sikeres hazai és külföldi fellépéssel.
- Fužine nagyon híres gasztronómiájáról is. Kiváló éttermei a gombából, vadból, erdei gyümölcsökből eredeti receptek alapján készített a házias ételek gazdag kínálatával várják vendégeiket.
- A település nyári fesztiválja a "Ljeto u Fužinama" vitorlás versenyeivel, motoros találkozóval, nyári karnevállal, zenekari koncertekkel, művész vendégekkel.
- A téli időszakban híres a helyi zenekar karácsonyi-újévi koncertje, mely a régi időkben pontban december 31-én éjfélkor kezdődött.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3031.
