Géczy Barnabás (hegedűművész)
Géczy Barnabás (Németországban Barnabas von Géczy néven ismert) (Budapest, 1897. március 4. – München, 1971. július 2.) magyar származású német hegedűművész, karmester, az ötórai tea Paganinije.[9]
| Géczy Barnabás | |
 | |
| Született | 1897. március 4.[1][2][3][4] Budapest[5] |
| Elhunyt | 1971. július 2. (74 évesen)[6][7][2][3][4] München[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Géczy Barnabás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésA budapesti Zeneművészeti akadémián Hubay Jenőtől tanult hegedülni. 1912-ben Baré Emil tanítványaként a Nemzeti Zenedében Goldmark Károly a-moll hegedűversenye I. tételét előadva játékát úgy jellemezte a kritika, hogy annyi érzéssel és oly biztonsággal játszotta, hogy igazán örömünk telik fejlődésében.[10] Két évvel később Édouard Lalo Symphonie Espagnole-jával lépett fel, ahol meleg tónusát és már kiforrottabb játékát emelték ki.[11] 1919-ben kinevezték a Magyar Állami Operaház koncertmesterének, azonban hamarosan szalonzenét játszott. Az 1920-as években Berlinben a Hotel Esplanade tánczenekarával lett ismert, itt kapta az ötórai tea Paganinije címet is. Számos európai országban játszott, és több hanglemeze is megjelent.[9]
Géczy bár elsősorban mint szalonzenész szerzett magának hírnevet, több dzsesszfelvétel is maradt utána. A dzsesszzenével való ismerkedése még a németországi sikereket megelőző időszakban kezdődött, amikor skandináv kocsmákban még szaxofonon is játszott. Később, 1925 és 1938 között több jazzfelvétel is született, közülük a legfigyelemreméltóbbak 1928-29-ben, Kaschubek Erik és Herbert Jäger hangszerelésében. Később játszott Kaschubeken kívül Howard O. MacFarlane trombitással, Mike Danzi bendzsóssal is.[12]
1944-ig a fasizálódás ellenére is Berlinben maradt, majd egy egy éves prágai kitérőt követően, a háború után Münchenbe költözött. Ott 1952-ben új zenekart hozott létre, ami a Luitpold kávéház házi zenekara lett.[13]
Források
szerkesztés- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 16.)
- ↑ 141844985
- ↑ 0902348
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- ↑ Zeneiskolai szemle. A Zene, IV. évf. 12. sz. (1912. december) 269. o.
- ↑ Zeneiskolai szemle. A Zene, VI. évf. 2. sz. (1914. február) 42. o.
- ↑ Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet. Budapest: Magyar Jazzkutatási Társaság. 1999. 57–58. o.
- ↑ Schnoor, Hans: Barnabás von Géczy. Aufstieg einer Kunst. Drezda: Verlag der Dr. Güntzschen Stiftung o. J. 1937.
