Gőböl Gáspár

(1745-1818) református lelkész.

Gőböl Gáspár (Szentkirályszabadja, 1745. január 1.Kecskemét, 1818. március 26.) református lelkész.

Gőböl Gáspár
Született1745. január 1.
Szentkirályszabadja
Elhunyt1818. március 26. (73 évesen)
Kecskemét
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásalelkész
IskoláiDebreceni Református Kollégium ( – 1760-as évek)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szentkirályszabadjai (Veszprém megye) származású (valószínű, hogy Gőböl Gáspárnak, ki 1740-ben pápai tanár volt, és Komáromi Erzsébetnek a fia), 1760. április 24-én a debreceni iskola felsőbb osztályaiba lépett; 1770. szeptember 29-től 1771. március 7-ig főiskolai senior volt; előbb Dunavecsén hivataloskodott és innét vitetett 1777-ben Kecskemétre lelkésznek; 1792-től esperesi hivatalt is viselt. Meghalt 1818-ban Kecskeméten. Polgár Mihály közleményei szerint «hatalmas szónok és nagy tudományú férfiú volt»: ugyanezt írja róla Hornyik János is a Kecskeméti Lapokban (1872. 44. sz.). Révai szerint beszélte a magyaron kívül a latin, német és francia nyelvet, az angolban és görögben is járatos volt.

Munkái szerkesztés

  • Szabadulást óhajtó rab, ki a maga ártatlanságáról való bizonyság leveleit, öt beszédekbe egybe-szedte és minekutánna a kecskeméti h. confessiót tartó keresztyéneknek gyülekezetekbe szóval elmondatott; már most az egész keresztyén magyar hazának kegyes és bölcs itélettétele alá bocsát. Pest, 1784.
  • Utazó lélek, az az szélyeljáró gondolatai egy olyan léleknek, a ki az embereknek társaságát egy kevéssé elhagyván, felrepült a naphoz. És azzal együtt a világnak bizonyos részét bejárván, utazásáról számot ád. Pest, 1785. (Költemény. Kézirata a m. n. múzeumban.)
  • Az első embernek el-esése és az azt követő mind szomorú mind örvendetes dolgok hét énekekbe foglaltattva. Dúránd Dávid... által, magyar nyelvre ford. Pest, 1789. (Kézirata a M. N. Múzeumban.) Online
  • A veres barát elpusztult templom omlása mellett való szomorú képzelései, melyeket Fridrik verskölteményeiből fordított de la Plume. A Nagyszívűségnél 1790.
  • Uj vélekedés az ó és új testámentomi prófétáknál gyakran előforduló nap, hold, csillagok megsötétedésekről, a napnak Gibeonban, a holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett megállásokról való toldalékkal, melyeket a tudósoknak itélettételek alá bocsát. Pest, 1796. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1879. 39. sz.)
  • Liturgia vagy a szent keresztség, úri szent vacsora kiszolgáltatásoknak; az Úr asztalához először járulandók megvizsgáltatásoknak s erősíttetéseknek; a házasulók eklésiai öszveadatásoknak módja, melyet a helvécziai vallástételt tartó Dunán innen való szuperintendencia bévett 1806. eszt. Vácz. (Névtelenűl. 2. kiadás Kecskemét, 1875.)
  • Szívnek szavai, melyekkel néhai... superintendens Veresmarty Vég Sámuel úr élni megszünt testét a koporsóba; halhatatlan s kegyes lelkét a megboldogúltak seregébe elkísérte 1807. júl. 18. a szomorú háznál. Pest, 1808. (Mások beszédével együtt.)
  • Keresztyén katekizmus a helvécziai vallástételt tartók értelme szerint. Vácz. (Több kiadást ért; a kisebb kiadásuak a gyermekek, a nagyobbak a felnőttek számára szerkesztettek.)

Kéziratban: Kelkésia c. munkája, melyben regény alakjában az eklésia (Kelkésia) történeteit adja elő.

Színdarabokat is írt vagy fordított, mert Kazinczy Ferencz 1790-ben írja Prónayhoz (K. F. levelezése II. 85. l.) «Gőböl kész Brútussal és Caesárral».

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub. .
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8