Galambóc
Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és község Szerbiában.
Galambóc (Голубац/Golubac) | |||
Galambóc vára | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Körzet | Braničevo | ||
Rang | község/községközpont | ||
Irányítószám | 12 223 | ||
Körzethívószám | 012 | ||
Rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 179 m | ||
Terület | 368 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 39′, k. h. 21° 38′44.650000°N 21.633333°EKoordináták: é. sz. 44° 39′, k. h. 21° 38′44.650000°N 21.633333°E | |||
Galambóc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambóc témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésÚjmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc községhez 24 falu tartozik.
Történelem
szerkesztésGalambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a rácok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.