Ganz csuklós motorkocsi
A Ganz csuklós motorkocsi[* 1] egy Ganz által gyártott típus, amit speciálisan az M1-es metróvonalra terveztek. A főváros második alacsony padlós járműsorozata. Az első két kocsit (21–22) 1971-ben, az utolsó kettőt (42–43) pedig 1987-ben gyártották. A maradék kocsikat (23–41) 1973-ban készítették el.
| Ganz csuklós motorkocsi | |
| Más néven: kisföldalatti | |
 | |
| Gyártási adatok | |
| Gyártó | Ganz–MÁVAG |
| Gyártásban | 1971, 1973, 1987 |
| Pályaszámok | 21–43 |
| Utasparaméterek | |
| Szállítható személyek száma | 189 fő |
| Ülőhelyek száma | 48 db |
| Méretek | |
| Tömeg | 36 960 kg |
| Tengelyterhelés | 8700 kg |
| Hossz | 29 560 mm |
| Ütközők közötti hossz | 30 370 mm |
| Szélesség | 2350 mm |
| Magasság | 2590 mm |
| Forgócsaptávolság | 8915/9050 mm |
| Tengelytávolság | 1600 mm |
| Kerékátmérő | 670 mm |
| Tapadási arány | 63% |
| Minimálisan járható pályaívsugár | 37 m |
| Műszaki adatok | |
| Utastér-világítás | fénycső |
| Ajtók száma | 2 × 6 db |
| Váz | acél |
| Motor | 4 db TK 44 A |
| Vezérlés | kézi, kontaktoros |
| Teljesítmény | 4 × 66 kW |
| Üzemi fék | villamosfék |
| Kiegészítő fék | légfék |
| Rögzítőfék | légfék + kézi |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz csuklós motorkocsi témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
Az M1-es metróvonal hosszabbításához kapcsolódóan az 1896 óta közlekedő járműállomány teljes selejtezéséről határoztak. Az új járműtípus tervezésére a megbízást a Ganz–MÁVAG kapta meg. 1971-re el is készült az első két prototípus 21-es és 22-es pályaszámmal, amik még ebben az évben megkezdték a 20 000 kilométeres próbafutásukat az M1-esen, kezdetekben üzemzárás után üresen, majd később ólomcsövekkel rakottan. A próbafutás végén már utasforgalomban is részt vettek a kocsik. 1973 végén a 21–24-es kocsik a 62-es viszonylaton is szállítottak utasokat. A kocsik alacsony belmagassága miatt ebben az időben rendes villamos áramszedőt szereltek rájuk. A kocsik később is előfordultak a budapesti villamosvonalakon, de utasok nélkül. 1973 decemberére elkészült a 21 darabos flotta, amik 21–41 pályaszámon álltak forgalomba. 1987-ben a megnövekedett utasforgalom miatt a BKV további négy darabot kívánt beszerezni a Ganztól, azonban végül csak két szerelvény készült el: ezek 42-es és 43-as pályaszámmal, április 8-án álltak forgalomba.
A kisföldalatti 1995-ös rekonstrukciója során a járműpark is felújításon esett át: kicserélték az utastéri üléseket, tűz- és vandálbiztos dekorit lemezborítást, műanyag padlóburkolatot, lámpatesteket és bőrből készült kapaszkodókat kaptak a szerelvények. Ugyanekkor szerelték be az utasok és a vezető közötti kommunikációt biztosító vészjelzőt, illetve a feketedobozt is. Cserén estek át az alagútkeretek és a forgóvázak (továbbá azok járulékos alkatrésze) is.
MegjegyzésekSzerkesztés
- ↑ Nincs hivatalos neve a típusnak, de több helyen szerepel Ganz FAV néven is.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Németh Zoltán Ádám, Marton Balázs: Ganz csuklós földalatti vasúti jármű. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
- Danka Miklós, Dr. Nagy Imre: Ganz csuklós járművek a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán. metros.hu. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
- Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.
- MillFAV. BKV Zrt.. (Hozzáférés: 2018. május 17.)
