Garai János (költő)

(1913–1945) költő, író, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 7.

Garai János (Gyöngyös, 1913. május 29.[1]Komárom, 1945. eleje) magyar költő, író, újságíró. Fia Garai László pszichológus.

Garai János
Született1913. május 29.
Gyöngyös
Elhunyt1945 (31-32 évesen)
Komárom
Állampolgárságamagyar
HázastársaUngár Sarolta
GyermekeiGarai László
SzüleiGarai Aladár
Schwarcz Margit
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Garai Aladár (1881–1936) bankár, köz- és váltóügyvéd és Schwarcz Margit (1886–1970) gyermekeként született.[2]

Alkalmi munkákból élt, s közben elvégezte a kereskedelmi akadémiát. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban. Költeményeit munkáselőadásokon adták elő, szavalták és énekelték. József Attila kortársa volt, a párt megbízásából gúnyverset írt a költő ellen (1933).

Rövid ideig a Népszava munkatársa volt. 1937 és 1942 között kapcsolatát megszakította a kommunista párttal, majd 1942-ben, letartóztatása, internálása után helyreállította. A garanyi táborban írta a háború után ismertté vált Vörös tangót, amelyet az 1990-es években megfilmesítettek.[3]

1942. április végén büntetőszázaddal Sárospatakra, majd Ukrajnába hurcolták. 1945 elején a Komárom környékére visszavonult századból szökni próbált, azonban elfogták és kivégezték (halálának hónapja, napja, s pontos helye ismeretlen).

Házastársa Ungár Sarolta volt, Ungár Ábrahám és Kraut Hermin lánya, akit 1934. június 19-én Budapesten vett nőül.[4]

  • Perspektíva (Budapest, 1930)
  • A vas meleg (Budapest, 1931)
  • Sarlós magvető (Budapest, 1933)
  • Nyárutó (Budapest, 1934)
  • Sikátorok szele (Budapest, 1937)
  • Így élnek az urak (Budapest, 1933)
  • Taxilányok (Budapest, 1938)

Közgazdasági művei

szerkesztés
  • Magyarország gazdasági helyzete (Pintér Imrével, Budapest, 1934)
  • A világgazdaság mai helyzete (Varga Jenő német nyelvű jelentését magyarra átdolgozta Balog István néven, Budapest, 1934)
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 634. o. ISBN 963-05-6805-5  

Külső hivatkozások

szerkesztés
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Garai László: "Apám hitte…" Emlékezés Garai Jánosra. Ezredvég. 1996. 7. sz., 35-37. oldal.