Főmenü megnyitása

Garai János (költő)

magyar költő

Garai János (Gyöngyös, 1913. május 29.Komárom, 1945 eleje.) magyar költő, író, újságíró. Fia Garai László pszichológus.

Garai János
Élete
Született 1913. május 29.
Gyöngyös
Elhunyt 1945 eleje
Komárom
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

PályájaSzerkesztés

Alkalmi munkákból élt, közben elvégezte a kereskedelmi akadémiát. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban. Költeményeit munkáselőadásokon adták elő, szavalták és énekelték. József Attila kortársa volt, a párt megbízásából gúnyverset írt a költő ellen (1933).

Rövid ideig a Népszava munkatársa volt. 1937 és 1942 között kapcsolatát megszakította a kommunista párttal, majd 1942-ben, letartóztatása, internálása után helyreállította. A garanyi táborban írta a háború után ismertté vált Vörös tangót, amelyet az 1990-es években megfilmesítettek.[1]

1942. április végén büntetőszázaddal Sárospatakra, majd Ukrajnába hurcolták. 1945 elején a Komárom környékére visszavonult századból szökni próbált, elfogták és kivégezték (halálának hónapja, napja, s pontos helye ismeretlen).

MűveiSzerkesztés

VersekSzerkesztés

  • Perspektíva (Bp., 1930)
  • A vas meleg (Bp., 1931)
  • Sarlós magvető (Bp., 1933)
  • Nyárutó (Bp., 1934)
  • Sikátorok szele (Bp., 1937)

RegényekSzerkesztés

  • Így élnek az urak (Bp., 1933)
  • Taxilányok (Bp., 1938)

RiportSzerkesztés

Közgazdasági műveiSzerkesztés

  • Magyarország gazdasági helyzete (Pintér Imrével, Bp., 1934)
  • A világgazdaság mai helyzete (Varga Jenő német nyelvű jelentését magyarra átdolgozta Balog István néven, Bp., 1934).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 634. o. ISBN 963-05-6805-5  

Külső hivatkozásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • Garai László: "Apám hitte…" Emlékezés Garai Jánosra. Ezredvég. 1996. 7. sz., 35-37. oldal.