Főmenü megnyitása

Garay Alajos (Szekszárd, 1818. december 24.Dunaszekcső, 1886. január 18.) katolikus plébános, Garay János költő testvéröccse.

Garay Alajos
Életrajzi adatok
Születési név Garay Alajos
Született 1818. december 24.
Szekszárd
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1886. január 18. (67 évesen)
Dunaszekcső
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus

ÉleteSzerkesztés

Szekszárdon született, itt végezte elemi iskoláit. 1828-ban Pécsre került, ahol a gimnáziumot, kivéve a II. osztályt, melybe Kecskeméten a kegyesrendiekhez járt, végezte; valamint a bölcseletet is Pécsett hallgatta. A VII. osztályból a pécsi növendék papok közé vétetett föl. A hittani folyam után, a felszentelési kor hiányában, nevelő lett a Mihalovics családnál Fericsancén (Verőce vármegye), ahol két évet töltött. 1842-ben Nádasdra[1] rendeltetett segédlelkésznek, hol három és fél évig működött, azután Mágocsra ment szintén segédnek. 1846-ban Mocsoládon lett plébános és 1850-től Lovászhetényben lelkészkedett; 1855-ben Kisszékelybe tétetett át plébánosnak. 1860-ban Pestre költözött, hol kizárólag az irodalommal foglalkozott s a Szent István Társulatnál, valamint a Szent László Társulatnál titkár és könyvtárnok volt. Tevékeny részt vett a Szent István Társulat által kiadott Szentek élete szerkesztésében. 1864-ben szalatnaki plébános lett, honnét 1867-ben a pécsi püspöki tanító-képzőhöz helyettes hitoktató- s tanárnak, 1870-ben Majsra adminisztratornak, onnan pedig Dunaszekcsőre plébánosnak neveztetett ki.

Költeményeket irt a Regélőbe (1835), az Anastasiába (1838), a Rajzolatokba (1839. Első Ulászló balladája s beszély), a Honművészbe (1839), a Pesti Divatlapba (1844. Badacsonyi álnévvel is), az Életképekbe (1845), az Őrangyalba (1845) a Családi Lapokba (1853-57), a Kath. Néplapba (beszélyek, regék), a Szépirodalmi Figyelőbe (1861); egyházi beszédeket irt a Pázmány Füzetekbe (1859), tört. beszélyeket a Tanférfiak Évkönyvébe (1860), Idők Tanújába (1860. I. sz., Elágazott életutak cz. regénye a 181. és köv. sz.); Az árva fiú c. tíz arannyal jutalmazott népies beszélye a Szegedi Híradóban (1859.) jelent meg; a Pécsi Figyelőnek és a Mohács és Vidékének pedig rendes munkatársa volt.

MunkáiSzerkesztés

  • Május 4-dike, 1848. Pécs. (8rét egy levél, költemény.)
  • Dalhangok a kath. egyház őstörténete s szokásaiból, Szegszárd, 1852.
  • Örömhang Girk György pécsi püspök székfoglalására jún. 1. 1853.
  • Falusi élet. Népies elbeszélések. Képek a közéletből. Pest, 1856. Két kötet.
  • Betulia hölgye. Hősköltemény 6 énekben. Kiadta Sujánszky. Pest, 1860.[2]
  • Temetési gyászénekek, s szokásos egyházi imák és szent szertartásokkal. Pest, 1860. (Solya Antal és Engeszer Mátyással együtt.)
  • Szent László magyar király tisztelete. Pest, 1863.
  • Berta királyné. Tört. regény a XI. századból. Bolanden Konrád után németből ford. Pest, 1863.
  • Összes szépirodalmi művei tiz kötetben. I. kötet. Pécs. 1867. (Több nem jelent meg).
  • Életrajzok. 1. füz. Lonkay és Lőrinczy, vagy Posznyánszki és Laurencsics. 2. füz. Mátyás deák és Hobortfi Adalbert. Pécs, 1874-75. 3. füzet. Mohács, 1883.
  • Hazafias egyházi szónoklatok. A mohácsi vész emlékünnepén és a szigetvári vértanúk előestéjének évfordulóján. 1878. Mohács, 1879. (A befolyt összeg a mohácsi vérmezőn elesett őseink emlékszobrának felállítására fordíttatik.)
  • A pécsi székesegyház érdekében. Szekszárd, 1882.
  • Zsidó bevándorlás. 12 röpirat. Szekszárd, 1885.

Szerkesztette a Magyar Egyházi Szónok c. havi folyóiratot 1861-től 1883-ig, melyben vasárnapi ünnepi, böjti, alkalmi, oltári beszédek és homiliák jelentek meg összesen három évfolyamban, és a Szent-István társulat Naptárát 1862-1864-ig Pesten.

Kiadta Szemennyei Mihály, Szenvedéshelyek c. böjti elmélkedéseit (Pécs, 1861). Kuliffay Ede Szentelt Koszorú c. költeményfüzérét (Pest, 1863.) és Hirscher Elmélkedéseit, Lukácsek János fordításában. (Pest 1863. Két kötet.) Álneve Badacsonyi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Valószínűleg nem a Vas (vár)megyei Nádasdra, hanem a szintén a Pécsi egyházmegyéhez tartozó Mecseknádasdra
  2. Arany János bírálata

ForrásokSzerkesztés