Főmenü megnyitása

Gasparino Barzizza latinul: Gasparinus Barzizius Bergamensis (Bergamo, 1360. – Milánó, 1431.) nyelvész és tanár, az első olasz humanisták egyike.

Gasparino Barzizza
Barzizza-gasparino-salvioni-anton-fritz-1723.jpg
Született 1360[1]
Bergamo
Elhunyt 1431 (70-71 évesen)[2][3][1][4]
Milánó
Gyermekei Guiniforte Barzizza
Foglalkozása nyelvész
A Wikimédia Commons tartalmaz Gasparino Barzizza témájú médiaállományokat.
Epistolae Gasparini 1470 Gering.jpg

Tartalomjegyzék

ÉletrajzaSzerkesztés

Gasparino egy Bergamo közeli faluban született nyelvész és tanár volt, akit Cicero művei ihlettek és latinul tanított. Pietro Paolo Vergerio volt rá nagy hatással a humanista Padovában. Mint az első olasz humanisták egyike retorikát, grammatikát és erkölcsi filozófiát tanított a latin irodalom újraélesztése céljából.

Először szülőfalujában tanult grammatikát és a retorikát, majd 1403-tól 1407-ig ő is tanított itt. Innen 1407-1421 között Velencében lett magántanár a Barbaro családnál, majd innen Padovaba ment tanítani. Itt volt a legtermékenyebb írásban időszakban, ahol hírnevet szerzett, mint tanár és tudós. Retorikai előadásokat tartott Seneca, Cicero, Vergilius és Terence műveiből. Ő is alapított egy iskolát, humanista tananyaggal. Tanításának következő állomása Ferrara volt. 1418-ban Filippo Maria Visconti meghívására Milánóban is alapított egy a Padovában nyitotthoz hasonló iskolát.

1421-től Milánóban tanított, később V. Márton pápa titkára lett.

Milanóban érte a halál 1431-ben.

Neje Lucrezia Alliardi volt, kitől egy fia Guimforte (Guiniforto) Barzizza született (1406-1463), aki megbecsült tanár, író lett, kinek házastársa Giovannina Malabarba volt.

ÍrásaiSzerkesztés

Epistolography, oratórium, a retorika, irodalmi és történelmi kommentár. Összeállított egy latin helyesírási kézikönyvet is. Az 1470-ből való "Letters" volt az első könyv, amely Franciaországban, egy nyomdában készült.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  3. Open Library (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

HivatkozásokSzerkesztés