Lucius Annaeus Seneca Maior
Lucius Annaeus Seneca Maior vagy az idősebb Seneca, Seneca, a rhétor (Corduba, Kr. e. 54 – Kr. u. 39) római szónok, író.
| Lucius Annaeus Seneca Maior | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | i. e. 54 Córdoba |
| Elhunyt | i. sz. 39 (92 évesen) Róma |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | római |
| Házastárs | Helvia |
| Gyermekek |
|
| Pályafutása | |
| Szakterület | szónoklattan |
| Jelentős munkái | Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores Controversiae Suasoriae |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lucius Annaeus Seneca Maior témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Tehetős hispániai lovagrendi családból származott. Kr. e. 43 után Rómában tanult retorikát, többek között Marullus és Arellius Fuscus iskolájában. Ezt követően visszatért Hispániába, ahol talán a császári adminisztrációban töltött be szerepet vagy birtokán gazdálkodott. Gyakran járt azonban Rómában.
Feleségétől, Helviától három fia született: Marcus Annaeus Novatus, Lucius Annaeus Seneca és Marcus Annaeus Mela, akinek a fia Lucanus, Nero korának leghíresebb költője volt.
Munkássága szerkesztés
Historiae szerkesztés
Historiae címmel történeti munkát tett közzé a Gracchusok korától saját koráig. A munka sokáig nem volt meg, ezért azt hitték, hogy nem maradt fenn, csak Suetonius és Lactantius idézeteiből ismert. 2018-ban a herculaneumi papíruszok vizsgálata során megtalálták a mű jelentős részét, talán az egészét.[1]
Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores szerkesztés
Fő műve az Oratorum et rhetorum sententiae, divisiones, colores címen fennmaradt, tíz könyv törvényszéki mintabeszédrészletet (Controversiae) és egy könyv tanácsadó mintabeszédrészletet (Suasoriae) tartalmazó munka. A Controversiae 1., 2., 7., 9., és 10. könyve teljes egészében (előszó, kivonat, szöveg), míg a 3., 4., 5., 6., és 8. könyvnek csak a kivonata, valamint a 3. és 4. előszava maradt fenn. A Suasoriae hét tanácsadó beszéd részleteit tartalmazza.
Controversiae szerkesztés
Művének célja az Augustus korában működött rétorok bemutatása fiai számára, hogy példát állítson eléjük. A római ékesszólás szerinte Ciceróval jutott fel a csúcsra, utána egyre gyorsabban hanyatlik. Az egykori törvényszéki beszéd (oratio) és a későbbi iskolai beszéd (declamatio) között hatalmas különbség áll fenn, a declamationak semmi köze a való élethez. Ennek ellenére – elismerve történeti szükségességüket – összegyűjti azokat, fontos társadalom- és pedagógiatörténeti információkat is nyújtva ezzel.
A törvényszéki minta- vagy példabeszéd struktúrája a következő:
- A törvény
- A jogi eset, az ügy
- Sententiae – az egyes rétorok véleménye
- Divisio – a jogi felosztás
- Colores – az egyes rétorok stílusárnyalatai.
Suasoriae szerkesztés
A hét tanácsadó beszéd témája a következő:
- Nagy Sándor átkeljen-e az óceánon vagy sem?
- A háromszáz spártai azt fontolgatja, hogy vajon elmeneküljön-e Xerxes elől vagy sem?
- Agamemnon azon tépelődik, hogy feláldozza-e Iphigeneiát vagy sem?
- Nagy Sándor arról tanácskozik, hogy bevonuljon-e Babylonba vagy sem?
- Az athéniek azon vitatkoznak, hogy lebontsák-e a perzsák legyőzésére állított szobrokat, mert Xerxész azt üzente, ha nem, akkor ellenük vonul.
- Cicero azt fontolgatja, hogy bocsánatot kérjen-e Antoniustól.
- Cicero azon gondolkodik, hogy elégesse-e műveit, annak fejében, hogy Antonius megkímélje életét?
A suasoriák abban térnek el controversiáktól, hogy Seneca csak a sententiát és a divisiót vizsgálja, a colort nem.
Jelentősége szerkesztés
Munkássága egyrészt irodalomtörténeti szempontból jelentős, mivel reális fényt vet a korabeli irodalmi életre, számos adatot őriz meg a korabeli alkotókról és alkotásaikból. Témái több későbbi irodalmi alkotásba is átszivárogtak. Stílustörténeti szempontból pedig rávilágít arra, hogy az ezüstkor stílusa a rétoriskolák műhelyeiben kezdett kialakulni, már Augustus korában. Pedagógiatörténeti szempontból rávilágít arra, hogy az iskolai oktatás előtérbe kerülése a növekvő számú tanulni kívánóval, szükségszerű folyamat.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Adamik Tamás: Római irodalom az ezüstkorban. Magyar Könyvklub, Budapest, 2002. 27-34. ISBN 963-547-562-4
További információk szerkesztés
- Leffler Sámuel: Római irodalomtörténet – A középiskolák felsőbb osztályai számára és a művelt közönség használatára, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. könyvkereskedése, Budapest, 1903, 156. o.
- Sebestyén Károly: A római irodalom története – szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból, Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedés Kiadása, 1902, 108. o.
