Főmenü megnyitása

Sebestyén Károly névvariáns: Schlossberger[2] (Gödre, 1872. július 10.Budapest, 1945. január 5.) színikritikus, irodalomtörténész, filozófiai író, műfordító; a Színművészeti Akadémia igazgatója (1928–1930), a Kisfaludy Társaság tagja (1929).

Sebestyén Károly
Született 1872. július 10.
Gödre
Elhunyt 1945. január 5. (72 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása irodalomtörténész
kritikus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebestyén Károly témájú médiaállományokat.

Sebestyén György (Georges Sebastian) francia karmester apja, Sebestyén Ede újságíró, fordító, zenei szakíró bátyja.

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Kaposváron, egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében és Berlinben végezte. 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett a magyar és a latin nyelvből és irodalomból. 1895. októberben a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziumban a klasszika-filológia helyettes, 1897. májusban rendes tanára lett. 1912-től 1932-ig a Színművészeti Akadémia tanára, közben igazgató-helyettese, 1928–1930 között igazgatója volt. Elméleti tárgyakat: „esztétikát, dramaturgiát és költészettant tanított az általa képviselt konzervatív irodalmi irány szellemében.”[3]

Már egyetemi hallgató korában több cikke jelent meg a Pesti Hírlapban. 1898 elejétől 1903 végéig a Magyarország című napilap színházi és irodalmi referense, 1904-től a Budapesti Hírlap szerkesztőségének tagja, majd a Pester Lloyd belső munkatársa volt.

Irodalomtudós, műfordító, évtizedeken át színikritikus volt egy személyben. Filozófiai és esztétikai tanulmányokat írt, főként a klasszikus hagyományokat kedvelte. „Két fő szerelme volt: a klasszikus ókor és Shakespeare; a görög filozófia és a dráma.”[4]

A holokauszt áldozatai között tartják számon, de halála körülményeit nem említik.[5]

MunkáiSzerkesztés

  • A pseudo Phokylides. Tanulmány az alexandriai hellenista irodalom köréből (Budapest, 1895)
  • Hajnalodik. Versek; Singer-Wolfner, Bp., 1895
  • A görög gondolkodás kezdetei Thalestől Sokratesig (Budapest, 1898)
  • Julianus. Drámai költemény (Budapest, 1899)
  • A római irodalom története. Szemelvényekkel magyar írók latin műfordításaiból; Lampel, Bp., 1902
  • A cinikusok. Tanulmány az antik ethika köréből (Budapest, 1902) Online
  • Shakespeare Athéni-Timonja; Franklin Ny., Bp., 1906
  • A színpad három évezreden át (1913)
  • Napnyugati séták; Franklin, Bp., 1916 (Olcsó könyvtár)
  • Herakleitos (Budapest, 1917)
  • Dramaturgia. A drámai műfajok elmélete és története (Budapest, 1919)
  • Shakespeare és az angol reneszánsz (1920)
  • Emlékek és tanulmányok; Pantheon, Bp., 1921
  • A római irodalom kistükre (Budapest, 1923)
  • Summa vitae. Visszatekintés egy életre, 1-2.; Athenaeum, Bp., 1927 (Korunk mesterei)
  • Alexander Bernát (Budapest, 1934)
  • Ilonkától – Izoldáig. Regény; Rózsavölgyi, Bp., 1935
  • Shakespeare kora, élete, művei (Budapest, 1936)
  • Munkák és napok. Sebestyén Károly válogatott tanulmányai; Rózsavölgyi, Bp., 1941
  • A cinikus filozófia; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 1994

DrámafordításaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM69715, Sebestyén Károly, 2018. szeptember 13.
  2. Sebestyén Károly. Magyar Életrajzi Index
  3. Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet, 406. o. 511. o. (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001)
  4. Gedő Gyula: Sebestyén Károly In: Bóka László (szerk.): Magyar mártír írók antológiája Cserépfalvi, 1947 (270. o.)
  5. Holokauszt Emlékközpont[halott link].

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sebestyén Károly Dramaturgiá-jának jellemzése. In: Székely György (főszerk.) Magyar színháztörténet (Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest, 2001) Drámaelméletek? Dramaturgiák? c. fejezet (511. o.)
  • Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. Bp., Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7