Georges Perrot [ejtsd: perró] (Villeneuve-Saint-Georges, 1832. november 12.Párizs, 1914. június 30.) francia régész, az Académie des inscriptions et belles-lettres tagja.

Georges Perrot
Georges Perrot (cropped).jpg
Született 1832. november 12.[1][2][3]
Villeneuve-Saint-Georges
Elhunyt 1914. június 30. (81 évesen)[1][3]
Párizs
Állampolgársága francia
Foglalkozása
  • ókortörténész
  • epigráfus
  • ókorrégész
  • egyetemi oktató
  • hellenist
Tisztség director of École normale supérieure (Paris) (1883–1903)
Iskolái École normale supérieure (1852–)
Kitüntetései
  • Montyon-díj (1868)
  • Bordin Prize (1873)
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Perrot témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1855 és 1858 között az athéni francia iskola látogatója volt. 1861-ben bejárta Kis-Ázsiát, ahol különösen az ankirai emlék (Ancyranum monumentum) első pontos másolatával szerzett érdemeket. 1872-től mint a görög nyelv tanára működött a párizsi École normale supérieure-ben, melynek 1883-tól igazgatója, azonkívül pedig 1877-től a régészet tanára volt a párizsi egyetemen.

MűveiSzerkesztés

  • Exploration archéologique de la Galatie et de la Bithynie (Párizs, 1862-72)
  • L'île de Crète (1866)
  • Mémoire sur l'île de Thasos (2. kiadás 1871)
  • Essai sur le droit public et privé de la république athénienne (1867)
  • Les précurseurs de Démosthenes (1873)
  • Mémoires d'archéologie, d'épigraphie et d'histoire (1875)
  • Histoire de l'art dan l'antiquité (10 kötet, Párizs, 1881-1914, legnagyobb munkája, melyet Charles Chipiez-vel adott ki)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. [LH/2113/56 Léonore database] (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés