Főmenü megnyitása

Georgij Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg

Georgij Alekszandrovics nagyherceg (oroszul: Великий Князь Георгий Александрович Романов; Carszkoje Szelo, 1871. május 6.Abasztuman, 1899. augusztus 9.) orosz nagyherceg, III. Sándor és Marija Fjodorovna cárné harmadik fia.

Georgij Alekszandrovics nagyherceg
Georgij Alekszandrovics
Georgij Alekszandrovics
Született 1871. május 6.
Carszkoje Szeló
Orosz Birodalom
Elhunyt 1899. augusztus 9. (28 évesen)
Abasztuman; Grúzia
Állampolgársága orosz
SzüleiDániai Marija Fjodorovna orosz cárné
III. Sándor orosz cár
Foglalkozása arisztokrata
Kitüntetései
  • Knight of the Order of St. Alexander Nevsky
  • Aranygyapjas rend lovagja
  • Order of Saint Anna, 1st class
  • Order of the White Eagle
  • Szent András-rend
Halál okagümőkór
Sírhely Péter-Pál-székesegyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Alekszandrovics nagyherceg témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Családja és fiatalkoraSzerkesztés

Georgij nagy, erős, egészséges gyermekként látta meg a napvilágot. Két bátyja közül ekkor a fiatalabb, Alekszandr már nem élt, Nyikolaj pedig gyenge, törékeny alkatú fiú volt. Georgijra mindenki azt mondta, hogy „igazi Romanov”, mert igen magasnak és jó testfelépítésűnek látszott születésekor. A családban nem volt ritka a 2 méter körüli magasság a férfiak között, így mindenki arra számított, hogy a kis Georgij is igazi erős férfi lesz.

Hamar kiderült azonban, hogy egészsége nagyon gyenge, és szinte állandóan betegeskedett. Ennek ellenére nagy tréfacsináló hírében állt; főleg az oktatóit szerette megviccelni. Fogékony, erős jellemű fiú volt, bár ez utóbbi egyáltalán nem jellemző III. Sándor fiaira. Ő és bátyja, Nyikolaj nagyon közel álltak egymáshoz, szinte elválaszthatatlanok voltak.

Georgij – akárcsak testvérei – angol nevelést kapott angol dadáktól és angol oktatóktól. Édesanyjuk fontosnak tartotta, hogy megtanuljanak angolul, ennek érdekében pedig egy Charles Heath nevű tanárt alkalmazott. Heath gyakran állt Georgij tréfáinak a célpontjában, annak ellenére, hogy Georgij is, és Nyikolaj is nagyon kedvelték a férfit.

A család eleinte Carszkoje Szelóban élt, de III. Sándor koronázása után átköltözött a sokkal biztonságosabb Gatcsinába.

A cárevicsSzerkesztés

 
Georgij nagyherceg

Miután III. Sándor meghalt 1894-ben, Georgij bátyja, II. Nyikolaj (Miklós) lépett a trónra. Mivel Nyikolajnak ekkor még nem volt fia, Georgij volt a trón örököse, azaz a cárevics. Sokak szerint Georgij remek cár lett volna, azonban erre nem volt lehetősége.

Törékeny egészsége miatt azonban Georgij nem élhetett a fővárosban. 1890-ben jelentkeztek nála először a tüdőbetegség tüneteit. Georgij a Kaukázusban, egy Abasztuman nevű helyen lakott, mert a hegyi levegő állítólag jót tett a tüdejének.

Abasztumanban tevékeny életet élt, csillagászatot tanult és egy könyvtárat állított össze a Kaukázus történetéből. Családja rendszeresen meglátogatta, Nyikolaj pedig gyakran írt neki leveleket, amelyekben öccse társaságát hiányolta.

1895-ben Georgij hosszú idő óta először hagyta el Abasztumant: édesanyjával annak dán rokonaihoz látogatott Dániába. Az út azonban nem tett jót a nagyherceg egészségének, így hamar vissza kellett térnie a Kaukázusba.

HalálaSzerkesztés

1899 nyarának elején Georgij már annyira gyenge volt, hogy sétálni sem tudott, így motorbiciklivel járta a környéket. Egy ilyen „túra” alkalmával vért köhögött és elájult. Egy környékbeli parasztasszony talált rá, de már nem lehetett megmenteni. 1899. augusztus 9-én meghalt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Georgij Alekszandrovics Romanov orosz nagyherceg témájú médiaállományokat.

SzármazásaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Zeepvat, Charlotte: Ablak egy elveszett világra - A Romanov-család fotóalbuma