Gergely Gergely (Budapest, 1910. május 1. – Budapest, 1983. június 23.) magyar irodalomtörténész, az irodalomtudomány kandidátusa (1961).

ÉletpályájaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait a szegedi egyetem bölcsészkarán végezte. Sík Sándornál doktorált. 1936 és 1946 között Szegeden tanított. 1946-ban Budapestre került. Minisztériumi tisztviselőként vett részt az új iskola rendszer kialakításában. 1952-től 1977-ig a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára volt. (1954-től a Sőtér István vezette XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken dolgozott). Időközben Újvidéken 1964-65-ben, Bukarestben 1975-76-ban vendégtanár volt.

Kutatási területeSzerkesztés

Főleg szegedi témákkal foglalkozott. Később bekapcsolódott a Jókai összes műveit közreadó kritikai kiadás munkálataiba és sajtó alá rendezte, bevezetővel látta el Tolnai Lajos válogatott műveit.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Szabó Dezső stílusa (Szeged, 1937);
  • A szegedi tájirodalom (Szeged, 1943);
  • Táj és irodalom. A tájirodalom kérdései (Szeged, 1943);
  • Tolnai Lajos pályája (Bp., 1964).

További információkSzerkesztés

  • Mezei József: Gergely Gergely 1910-1983 (Irod. tört., 1984. 1. sz.);
  • Nagy Miklós: G. G. (1910-1983) (Irod. tört. Köz., 1983. 6. sz.).

ForrásSzerkesztés