Gerstner Károly

(1952–) magyar nyelvész, nyelvtörténész

Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.[1]) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.

Életrajza szerkesztés

Háromesztendős koráig a Doroghoz közeli Leányváron élt, németül beszélt, majd az óvodában és az iskolában lett kétnyelvű.[2] Az Eötvös József Gimnázium német tagozatán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–német szakán tanult,[2] 1978-ban védte meg bölcsészdoktori disszertációját.[2] Ugyanettől az évtől fogva dolgozik az MTA Nyelvtudományi Intézetében.[2] Ösztöndíjas gyakornokként vett részt az Európai Nyelvatlasz, a Kárpát-nyelvatlasz munkálataiban, valamint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára német kiadásának előkészítésében.[2] A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályon tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs.[2] A PhD fokozatot 1995-ben nyerte el a magyar–német kétnyelvűséggel, illetőleg a lexikográfia tárgykörébe vágó munkáival.[2] 1997-től öt évig a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztály vezetője; e minőségében A magyar nyelv nagyszótára munkálatainak egyik irányítója, később főmunkatársa.[2] Jelenleg az Új magyar etimológiai szótár[3] munkálatait vezeti.[2]

Vendégtanárként 1981-től 1986-ig folyamatosan, majd 2004-től 2006-ig rövidebb időszakokban tanított Hollandiában, a groningeni egyetem finnugor tanszékén,[2] 2012-től több tanévben korai magyar nyelvemlékekről, hang- és szókészlettörténetről tartott órákat a müncheni egyetem finnugor tanszékén.[2] Itthon 1988-tól 1998-ig az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Nyelvjárástani Tanszékén tanított.[2] 1994-től megbízott előadója, 2010-től jelenleg is a PPKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense.[2]

Tisztségviselő a Magyar Nyelvtudományi Társaságban, tagja az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, alapító tagja a Nyelvtudományi Bizottság Szótári Munkabizottságának, két periódusban tagja az OTKA nyelvészeti zsűrijének.[2] A Magyar Nyelv, a Névtani Értesítő és a Lexikográfiai Füzetek szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.[2]

Munkái szerkesztés

Szerzőként vagy szerkesztőként jegyzi többek közt az alábbi szakkönyveket, szótárakat:[2]

Az ezekhez és más munkáihoz kötődő citátumainak száma ez idáig körülbelül 800.[2]

Elismerései szerkesztés

1996-ban Akadémiai Díjjal, 2018-ban pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetéssel ismerték el.[2]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés