Glavace
Glavace falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Otocsánhoz tartozik.
| Glavace | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Lika-Zengg |
| Község | Otocsán |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 53221 |
| Körzethívószám | +385 053 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 18 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 497 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 42″, k. h. 15° 16′ 23″Koordináták: é. sz. 44° 54′ 42″, k. h. 15° 16′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zenggtől légvonalban 30 km-re, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 7 km-re északkeletre a Kis-Kapela déli lábainál fekszik.
Története szerkesztés
A szerb többségű település a 17. század közepén 1658-ban keletkezett amikor a török elől menekülő pravoszláv vallású vlachokat telepítettek erre a vidékre. Lakói a letelepítés fejében a török elleni harcokban katonai szolgálatot láttak el. A település a katonai határőrvidék részeként az otocsáni határőrezredhez tartozott. A hagyomány szerint a faluban egykor egy gerendákból épített templom állt. Ebben a templomban egy csodatevő Szent Petka ikon volt, melyet a hívek még a betelepüléskor hoztak magukkal. A templom a 17. század második felében egy tavaszi török betörés alkalmával égett le és azt hitték hogy vele együtt az ikon is odaveszett. Az azonban csodálatos módon épségben maradt és a helyiek elhatározták, hogy új templomot építenek neki. Rögtön felépítettek egy kis fakápolnát, ahova az ikont elhelyezték. Másnap meglepődve látták, hogy az ikon nincs a kápolnában, hanem azon a helyen volt ahol megtalálták. Ezt csodás jelnek tartották arra, hogy ott építsenek új templomot. A nép nyomban követséget küldött a terület urához Frangepán grófhoz, hogy engedélyezze az új, kőből építendő templom felépítését. A templom még azon az őszön felépült, de először harangtornya még nem volt az csak néhány év múlva épült fel.
Eddig a hagyomány, tény viszont hogy a falu mai templomát csak jóval később, 1777-ben építették, amikor a Frangepán család már régen kihalt. A templom a škarei Szent Miklós parókia filiája lett. Az ikonnál később is sokan imádkoztak, különösen a második világháború idején nemcsak pravoszlávok, hanem a környező falvakból katolikusok is. A falunak 1857-ben 488, 1910-ben 676 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Az első világháború idején a templom régi harangját elásták az erdőben a hatóságok elől és csak a háború után helyezték vissza újra a helyére.
A II. világháborúban a templomot nem rombolták le, de mivel nyolc évig használaton kívül volt eltűntek ablakai és ajtója. Ikonosztázából a katonák a templom előtt tüzet raktak, csak a csupasz falai maradtak. Ikonját néhány liturgikus tárggyal együtt már előbb, 1941-ben Zágrábba vitték, ahol később a szerb múzeumba került. 1947-ben az épületet kijavították, az ablakokat, ajtókat pótolták, a falakat újravakolták. 1952-ben bizottság alakult a templom teljes megújítására. Az új ikonosztáz festményeinek elkészítésével a fiatal akadémiai festőt Zorica Turkaljt bízták meg.
A templom teljes felújítása nyolc évig tartott. Ennek során megújult a tető, új nyílászárókat építettek be, a korábbi stílusának megfelelő új famennyezetet kapott, megújult a fából készített kórus és a homlokzat és új belső festést is kapott. A költségek nagy részét az innen Amerikába, Kanadába és Angliába elvándoroltak állták. A templomot 1960-ban Szent Petka ünnepén szentelték újra. 1991 szeptembere és decembere között súlyos harcok folytak a település birtoklásáért. A templom ikonjait és kisebb liturgikus tárgyait a škarei Szent Miklós templomba menekítették. A horvát haderő ellentámadása során a falu szerb lakossága elmenekült. 2001 augusztusában a templom körüli erdőben nagy tűzvész pusztított. A lángok elérték a templomot is, mely teljesen kiégett. Még abban az évben bizottságot alakítottak a teljes megújításra, melynek munkálatai nemrég fejeződtek be. A falunak 2011-ben mindössze 29 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 488 | 555 | 556 | 684 | 769 | 676 | 715 | 650 | 527 | 507 | 453 | 357 | 292 | 289 | 24 | 29 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Petka tiszteletére szentelt temploma[4] a falu felett Vrbovica hegy lejtőjén áll. A templomot 1777-ben építették, a Lika egyik első falazott pravoszláv temploma volt. 1991-ben a honvédő háború során megrongálódott. 2001-ben egy tűzvészben kiégett. Nemrég teljesen megújították.
További információk szerkesztés
- Otocsán város hivatalos oldala (horvátul)
- Otocsán turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A felsőkárolyvárosi pravoszláv eparchátus honlapja (szerbül)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5563.
