Gluzek Gyula

mezőgazdász, jószágigazgató

Gluzek Gyula (Lovrin, 1847. – Budapest, 1894. április 23.[1][2]) mezőgazdász, jószágigazgató.

Gluzek Gyula
Született 1847
Lovrin
Elhunyt 1894. április 23. (46-47 évesen)
Budapest
Foglalkozása agronómus
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

Életpályája és munkásságaSzerkesztés

Tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián végezte. 1875-ben került Mezőhegyesre; a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzójává nevezték ki. 1876–1892 között irányította a birtokot.

Munkásságával a csőd szélén álló mezőhegyesi birtokot sikerült Európa egyik legnagyobb és legszebb mezőgazdasági gyárává fejlesztenie. Sikereit a szarvasmarha-állomány felfrissítésével, a talajerő megújításával, üzemek (cukorgyár, szeszgyárak, kendergyár, malom) létesítésével, gépesítéssel, iparvasúti hálózat kiépítésével és a vasúthálózatba való bekapcsolásával érte el. Gazdálkodásakor a birtokán termelt búza termésátlaga több mint kétszeresére emelkedett.

1888-ban épült fel az ő tervei alapján a világszabadalomnak számító, ma műemléki védelem alatt álló elevátor-magtár Mezőhegyes határában.[3][4]

Temetésére a Fiumei Úti Sírkertben került sor.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. a b Gyászjelentése
  3. Kozma Ferenc és Mezőhegyes (3) – Gluzek Gyula és az ő világszabadalma. MTI. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  4. Gluzek Gyula elevátor-magtár. Muemlekem. (Hozzáférés: 2020. január 3.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés