Gonda Anna

Gonda Anna (férjezett nevén Anna Gonda-Nigg) (Miskolc, 1947. január 28. – 2013. június 12.) opera-énekesnő (alt). Másfél évtizedig a Bécsi Állami Opera legtöbbet foglalkoztatott énekesei közé tartozott.

Gonda Anna
Életrajzi adatok
Született	1947. január 28. Miskolc
Elhunyt	2013. június 12. (66 évesen)
Házastársa	Dr. Anton Nigg(-Gonda)
Iskolái	Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1969–1974)
Pályafutás
Műfajok	opera
Aktív évek	1976–1997
Hangszer	énekhang
Hang	alt
Tevékenység	opera-énekesnő
Kiadók	Deutsche Grammophon, Naxos, Virgin
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Tizenhárom éves korától tanult zongorázni, később énektanulmányokat is kezdett. 1969-ben lett a budapesti Zeneakadémia ének szakán Kutrucz Éva növendéke. Az 1974-ben megszerzett diplomával a kelet-berlini Zeneművészeti Főiskolán Dagmar Freiwald-Langénál képezte tovább magát. 1976-ban Orfeusz szerepében vizsgázott Gluck operájában.

Első szerződése 1976-ban a rostocki Volkstheaterhez kötötte. Itt Carmenként mutatkozott be. 1978-ban hazatért, és három évre a győri zeneművészeti szakközépiskola tanára lett, mellette rendszeresen szerepelt a klagenfurti Városi Színházban.

1981-ben Karl Böhm a bécsi Állami Operához szerződtette. Itt szeptember 30-án az első szolgálóként debütált Richard Strauss Elektrájában. 1997-es visszavonulásáig a társulat egyik legtöbbet foglalkoztatott drámai és komikus altja volt, csaknem hatszáz alkalommal lépett fel. Utoljára mint Schwertleite a Walkürben 1997. március 16-án. Vendégszerepelt a La Scalában, Svájcban és Franciaországban, a bécsi társulattal Spanyolországban és Japánban. Rendszeresen adott dalesteket, szerepelt oratóriuménekesként.

Két ősbemutatónak is részese volt. 1984. augusztus 7-én Prospero feleségét énekelte Luciano Berio A király figyeljének premierjén a Salzburgi Ünnepi Játékokon. 1995. május 20-án Adriana Hölszky A paravánok c. operájában Ommout formálta meg a Theater an der Wienben.

Szerepei

Alban Berg: Wozzeck — Margret Luciano Berio: A király figyel — Feleség Bizet: Carmen — címszerep Csajkovszkij: Jevgenyij Anyegin — Olga Csajkovszkij: A pikk dáma — Nevelőnő Donizetti: Stuart Mária — Anna Kennedy Giordano: André Chénier — Coigny grófnő Gluck: Orfeusz és Euridiké — Orfeusz Gounod: Faust — Márta Adriana Hölszky: A paravánok — Ommou Humperdinck: Jancsi és Juliska — A boszorkány Janáček: Jenůfa — A bíróné Janáček: Katya Kabanova — Glasa Kienzl: A bibliás ember — Magdalena Ernst Křenek: V. Károly — 4. szellem; 4. óra Korngold: A holt város — Brigitta Mascagni: Parasztbecsület — Lucia Massenet: Manon — Rosette Monteverdi: Odüsszeusz hazatérése — Penelopé Mozart: Figaro házassága — Marcellina Mozart: A varázsfuvola — Harmadik hölgy Muszorgszkij: Borisz Godunov — Marina Mniszek; Kszenyija dajkája Pfitzner: Palestrina — Lucretia szelleme Puccini: Pillangókisasszony — Szuzuki

Rossini: Olasz nő Algírban — Zulma Saint-Saëns: Sámson és Delila — Delila Schönberg: Mózes és Áron — Egy beteg Schreker: A távoli hang — A kocsmárosné Richard Strauss: Salome — Herodiás Richard Strauss: Elektra — Klütaimnesztra; Első szolgáló Richard Strauss: A rózsalovag — Annina Richard Strauss: A hallgatag asszony — [Sir Morosus] házvezetőnője Verdi: Luisa Miller — Federica Verdi: A trubadúr — Azucena Verdi: Rigoletto — Maddalena Verdi: La traviata — Annina Verdi: Simon Boccanegra — Egy szolgáló Verdi: A végzet hatalma — Preziosilla Verdi: Álarcosbál — Ulrica Verdi: Aida — Amneris Verdi: Otello — Emilia Verdi: Falstaff — Mistress Quickly Wagner: A bolygó hollandi — Mary Wagner: Trisztán és Izolda — Brangäne Wagner: A Nibelung gyűrűje — Erda; Schwertleite; Floßhilde; Első norna Wagner: Parsifal — Mennyei hang; 3. viráglány (II. csoport)

Források

• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
• Nekrológja a Der neue Merker-ben
• Gyászjelentése
• Adatlapja a Wiener Staatsoper honlapján
• International Who's Who in Music and Musician's Directory Ed. David M. Cummings
• Discogs.com
• Operabase.com
• IMDb