Gorgán

város Iránban, Golesztán tartomány és Gorgán megye székhelye

Gorgán (Gorgan, perzsa nyelven: گرگان) korábban Astrabad vagy Astarabad (استرآباد) Gulisztán tartomány fővárosa Iránban. A Kaszpi-tenger közelében fekszik. A 2006. évi népszámláláskor lakossága 269.226 fő, 73.702 családban.

Gorgán گرگان
Közigazgatás
Ország Irán
Jogállás város
Körzethívószám 0171
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség312 223 fő (2012)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság148 m
Terület1700 km²
IdőzónaUTC+03:30
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 50′ 48″, k. h. 54° 25′ 48″Koordináták: é. sz. 36° 50′ 48″, k. h. 54° 25′ 48″
Gorgán گرگان weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gorgán گرگان témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete szerkesztés

A modern perzsa Gorgān (گرگان) szó a közép-perzsa Gurgān (𐭢𐭥𐭫𐭢𐭠𐭭) -ből származik, ó-perzsa nyelven Varkāna (𐎺𐎼𐎣𐎠𐎴), a kaszpi-tengeri délkeleti Achaemenid satrapy (a mai Gulisztán tartomány egésze, valamint néhány keleti rész a Mazandarán tartomány és a mai Türkmenisztán néhány déli része), ami a görög forrásokban, mint Hyrcania (Ὑρκανία), Hyrcani vagy Hyrcana tükröződik. A régiót az Avesta mint Vəhrkāna néven is említi. A név a proto-iráni szó * vrka-, azaz a "farkas", vagy újperzsa nyelven "farkasok földje".

A poszt-iszlám Perzsiában a város Jurjān (جرجان) néven ismert, mely a perzsa szó arabizált formája.

A modern időkben 1937-ig a város Astarābād vagy Estarābād (استرآباد) néven volt ismert, amely Ester-ābād (Esther városa) néven is értelmezhető, és I. Khsajársá perzsa király feleségére, Estherre utal.

Története szerkesztés

Gorgan közelében számos régészeti lelőhely található, többek között az újkőkori Tureng Tepe és Shah Tepe. A környék további fontos neolitikus helyszínei: Yarim Tepe, Sang-i Chaxmaq. A közeli Shahroud-síkságon is sok hasonló helyszín található.

Hyrcania nagy Cyrus (Kr.e. 559-530) alatt az Akhaimenida Birodalom részévé vált, alapítója vagy utódja Cambyses (ie 530-522) uralkodása idején.

Gorgan Nagyfalát, mely a világ második legnagyobb védelmi fala volt, a pártus és szásszanida korszak alatt építették. A szasszanidák idején "Gurgan" egy város, tartományi főváros és tartomány neve is volt.

Gurgan Zoroastriai államként továbbra is megtartotta függetlenségét még akkor is, miután Perzsiát a nyolcadik században meghódították a támadó arab muzulmánok.

1210-ben a város meghódította és elbocsátotta a grúz Királyság hadseregét a Mkhargrdzeli testvérek parancsnoksága alatt. A 13. században a tatár invázió idején a "régi Gorgan" elpusztult, és a régió központja átkerült az úgynevezett "Asztarabad"-hoz, amelyet ma Gorgan néven neveznek.

Gorgant a környező régiókkal együtt néha a Parthus (Nagy Khorasan) vagy a Tabarisztán régiók részének tekintették. Asztarabad fontos politikai és vallási város volt a Kádzsár-dinasztia idején.

Földrajza és éghajlata szerkesztés

A széles (Dasht-e Gorgan) Gorgan-síkság a város északi részén helyezkedik el, földrajzilag 37 ° 00 '- 37 ° 30' északi szélesség és 54 ° 00 '- 54 ° 30' keleti hosszúság 1700 négyzetkilométer (660 nm). Körülbelül Gorgántől 150 km-rel keletre van a Gulisztán Nemzeti Park, amely Irán állatvilága nagy részét uralja.

Gorgán klímája mediterrán. Gulisztán éghajlata általában mérsékelt és nedves, amit "mérsékelt kaszpi-éghajlatnak" neveznek. Az ilyen éghajlat mögötti tényleges tényezők: Alborz-hegység, hegyek iránya, a terület magassága, szomszédság a tengerig, növényzet felszíne, helyi szél, magasság és időjárás. A fenti tényezők következtében három különböző éghajlat létezik a régióban: közepes mérsékelt, hegyvidéki és félszáraz. Gorgan-völgyben félig-száraz éghajlat van. Az éves átlagos hőmérséklet 17,7 °C (63,9 °F) és az éves csapadékmennyiség 601 mm (23,7 hüvelyk).

Nevezetességek szerkesztés

Források szerkesztés