Gornji Volar
Gornji Volar (szerbül: Горњи Волар, egykor Volar Katolički), horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
| Gornji Volar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 51 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 57″, k. h. 16° 34′ 24″44.965800°N 16.573300°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 57″, k. h. 16° 34′ 24″44.965800°N 16.573300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 68 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re nyugatra, a Volar-patak völgyében, valamint a környező dombvidéken, 150 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis falucskából áll.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 2 | 8 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 355 | 43 |
| Jugoszláv | 12 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 373 | 51 |
Története
szerkesztésKatolikus lakosság már a középkor óta él a településen. A katolikus plébánia székhelye a középkortól Vodičevo, majd 1788-tól Volar volt. A dubicai háború (1788-1791) idején ugyanis a katolikusok az üldözés elől osztrák földre menekültek. A vodicsevói plébánia megszűnt, a megmaradt katolikusok pedig a távolabbi Volarba vonultak vissza. 1801 óta a plébánia székhelye Šurkovacon van.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Volar Katolički településen 64 háztartást, 52 ortodox szerb és 385 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 71 háztartása és 483 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. Gornji Volar 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
szerkesztés- Gornji Volarban a temetőben található a Szent Antal-kápolna, mely 1982-1983-ban épült. A boszniai háborúban kifosztották és fa haranglábával együtt elpusztították. A háború után helyereállították.[7] Felszentelése 2017. június 13-án történt.[8]
- Gornji Volarban, Matanovići falucskában, a környék egyik legrégebbi temetőjében állt a Szent Rókus temetőkápolna. Az 1983-tól 1984-ig tartó időszakban a régi kápolna helyett újat építettek, de a boszniai háborúban súlyosan megrongálódott és elpusztult.[7]
- A „Kod slike” nevű helyen egy útkereszteződésben van egy falusi útikápolna Szent Antal szobrával. A történelem során ez is többször elpusztult, de mindig újjáépítették. A boszniai háborúban ismét teljesen elpusztult. A háború után helyereállították.[7]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ https://www.zupa-surkovac.com/hr/1/Kratka+povijest Hozzáférés: 2022. 06. 09.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ a b c Rimokatolički župni ured Presvetog Srca Isusova Šurkovac. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. október 5.)
- ↑ Šurkovac – župa Presvetog Srca Isusova. bosnasrebrena.ba . (Hozzáférés: 2024. október 5.)
További információk
szerkesztés
