Gréko-ibér írás
A gréko-ibér írás a görög ábécé ión változatának közvetlen alkalmazása az ibér nyelv sajátosságaihoz. Az írásrendszer egy ábécé ellentétben a paleohispán félszótagírással, amelynek legtöbb eleme szótagokat, egyes írásjelek viszont egyetlen mássalhangzót vagy magánhangzót jelölnek.
| Gréko-ibér írás | |
.jpg) | |
| Ólomplakett La Serretából (Alcoy) | |
| Típus | ábécé |
| Nyelvek | ibér nyelv |
A leletek földrajzi helye
szerkesztésA gréko-ibér írást tartalmazó feliratokat főként Alicante és Murcia területén találták, az írás iránya balról jobbra haladt. A feliratok száma csekély: kevesebb mint 24 kerámiafelirat és 12 ólomtábla, köztük a La Serretából (Alcoy, Alicante) és az El Cigarralejóból (Mula, Murcia) származó ólomtábla. A feliratok nagy része az i. e. 4. századból való, de a minta paleográfiai jellemzői arra utalnak, hogy az írásrendszer az i. e. 5. században keletkezhetett.
Jellemzői
szerkesztés
A gréko-ibér írás 16 jelet tartalmaz, amelyek a görög ábécé betűivel azonosak, kivéve a második rótikus mássalhangzónak megfelelő jelet: öt magánhangzót, három vokális zárhangot (labiális, dentális és veláris), két hangtalan zárhangot (dentális és veláris), két sziszegő, két rótikus, egy oldalsó és csak egy orrhangzót. A második nyelvpergetős mássalhangzó, a rho egy további vonást kap. Az /e/ hang jelölésére epszilon helyett az étát használták. Az egyetlen betű, amely nem található meg a görög ábécé modern változatában, a szampí.
A betűformák petroglifikusak, mivel az írófelület (kerámia, kő, ólom) szögletes, egyenes vonalú írásjeleket tett lehetővé.
| Magánhangzók | okkluzívák | sziszegő, rótikus, laterális hangok | Orrhangok | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Alfa | Α | Gamma | Γ | Szampi | Ϡ | Nű | Ν |
| Éta | Η | Kappa | Κ | Szigma | Σ | ||
| Ióta | Ι | Tau | Τ | Rho' | Ρ̓ | ||
| Omikron | Ο | Delta | Δ | Ró | Ρ | ||
| Üpszilon | Υ | Béta | Β | Lambda | Λ | ||
Források
szerkesztés- Gómez-Moreno, Manuel (1922): «De Epigrafia ibérica: el plomo de Alcoy», Revista de filología española 9, pp. 341–366.
- Hoz, Javier de (1987): «La escritura greco-ibérica», Veleia 2–3, pp. 285–298.
- Hoz, Javier de (1998): «Epigrafía griega de occidente y escritura greco-ibérica», Los griegos en España, pp. 180–196.
- Rodríguez Ramos, Jesús (2005): «Introducció a l'estudi de les inscripcions ibèriques», Revista de la Fundació Privada Catalana per l'Arqueologia ibèrica, 1, pp. 13–144.
- Untermann, Jürgen (1990): Monumenta Linguarum Hispanicarum. III Die iberischen Inschriften aus Spanien, Wiesbaden.
- Velaza, Javier (1996): Epigrafía y lengua ibéricas, Barcelona.
Internetes források
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Greco-Iberian alphabet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikk
szerkesztés
