Grúz Álom
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Grúz Álom – Demokratikus Grúzia (grúz nyelven: ქართული ოცნება – დემოკრატიული საქართველო, Kartuli ocneba – Demok’rat’iuli Sakartvelo, angolul Georgian Dream, gyakran csak: GD) egy grúz politikai párt. 2012 óta folyamatosan abszolút többséggel kormányozza az országot. A GD 2012-ben egy hatpárti koalíció élén nyerte meg a választásokat. A pártnak jelenleg 90 képviselője van 150 fős kutaiszi parlamentben.
Grúz Álom | |
Mottó: თავისუფლება, სწრაფი განვითარება, კეთილდღეობა (Szabadság, gyors fejlődés, jólét) | |
Adatok | |
Elnök | Bidzina Ivanisvili |
Alapítva | 2012 április 21 |
Székház | Tbiliszi |
Ideológia | populizmus, szociáldemokrácia, harmadikutasság, szociálliberalizmus, Európa-pártiság, konzervativizmus (frakciók) |
Politikai elhelyezkedés | balközép, gyűjtőpárt |
Parlamenti jelenlét | 84/150 |
Nemzetközi szövetségek | Progresszív Szövetség |
Európai párt | Európa Szocialista Pártja (megfigyelő) |
Hivatalos színei | kék |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Grúz Álom témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA párt a Bidzina Ivanisvili milliárdos 2011-ben alapított politikai mozgalmából alakult meg 2012 tavaszán. A párt nevét és logóját Bera Ivanisvili rapper, Bidzina Ivanisvili Kartuli Ocneba (Grúz Álom) című száma ihlette. A mozgalom alapítóját, Ivanisvilit azzal vádolták, hogy a pártja oroszbarát, mivel ő maga Oroszországban gazdagodott meg, és a párt alapításakor nem is rendelkezett grúz állampolgársággal, ezért az alapításkor a párt névleges elnöke Manana Kobakhidze ügyvéd lett. A párt tagjai között tudott sok híres grúz személyiséget, így a párt tagja volt Szozar Szubari politikus, Tedo Zsaparidze volt diplomata, Zurab Azmaiparasvili sakk nagymester, Irakli Szesziasvili biztonsági kommentátor, Guram Odisaria író és Kakha Kaladze híres futballista, akit később a párt színeiben Tbiliszi polgármesterének választottak.
A Grúz Álom a 2012-es parlamenti választáson legyőzte a kormányzó, Miheil Szaakasvili elnökhöz köthető jobbközép Egyesült Nemzeti Mozgalmat, és abszolút többséget szerzett a parlamentben. A párt győzelmét a közvélemény-kutatásokban támogatottságának gyors növekedése előzte meg, pedig az év elején még a jobboldali kormánypártot jósolták az első helyre. A választás előtt végül kitört a Gldani börtönbotrány, amikor több felvétel is napvilágot látott a Tbiliszi külvárosában lévő börtönben történő erőszakról és kínzásokról. Ezt követően Miheil Szaakasvili elnök már hiába tett ígéretet a helyzet megváltoztatására, fiatalok tömegei kezdtek tiltakozni. Később a Grúz Álom kormányzásának első éveiben jelentősen javultak és humánusabbá váltak a börtönviszonyok. A Grúz Álom legfőbb választási ígerete volt a jóléti kiadások növelése, és az euroatlanti integráció folytatása mellett az orosz kapcsolatok normalizálása. A választáson egy 6 pártot, köztük liberális és konzervatív ellenzéki pártokat is tömörítő hatpárti koalíció élén (Grúz Álom Koalíció) indult, és a szavazatok 54,97% -ával 85 képviselői helyet kapott a parlamentben. A kormányzó UNM 40,34% -ot szerzett. Mihail Szaakasvili elnök elismerte, hogy pártja veszített, és vállalta, hogy támogatja az új kormányalakítás alkotmányos folyamatát.
2018-ban fiatalok tüntettek a rendkívül szigorú drogtörvények enyhítéséért. A tüntetéseken a rendőrség keményen lépett fel, ezenkívül szélsőjobboldali ellentüntetők is megtámadták a fiatalokat. A tüntetések során Kakha Kaladze, Tbiliszi polgármestere a tüntetők mellé állt, és a pártelnök fia, Bera Ivanisvili rapper is egy tüntetőket támogató számot írt Legalize címmel. A tüntetéseknek végül az vetett véget, hogy a zömmel a Grúz álom által dominált alkotmánybíróság megsemmisítette a hatályban lévő törvényt. A parlament nem sokkal később legalizálta a marihuána saját célú fogyasztását, de nem közterületen és iskolák közelében. Az ellenzék vezető ereje, az Egyesült Nemzeti Mozgalom azzal vádolta a pártot, hogy drogparadicsomot akar csinálni Grúziából. A szintén ellenzéki Gircsi, amely egykoron az egyesült Nemzeti Mozgalomból vált ki, ugyanakkor üdvözölte a döntést (eredetileg ők indítottak kampányt a marihuána legalizálásáért.
Irakli Kobakhidze, a grúz parlament elnöke 2018 augusztusában bejelentette, hogy a párt nem állít jelöltet a 2018-as elnökválasztásra. Ehelyett a független jelöltet, Szalome Zurabisvilit támogatták, akit végül a második fordulóban megválasztották Grúzia államfőjévé.
A 2019-es grúz tüntetések során a pártot korrupcióval és az orosz érdeke kiszolgálásával vádolták. 2019 végén a Facebook nyilvánosan bejelentette, hogy számos olyan fiókot és oldalt eltávolított a Facebookról és az Instagramról, amelyek a Grúz Álom kormányának népszerűsítésére törekedtek. A tüntetések 2020-ban folytatódnak, mert az ellenzék nem ismerte el a Grúz Álom választási győzelmét, és csalást kiáltott. Az EBESZ megfigyelői ugyanakkor megállapították, a választás szabad és tisztességes volt
Ideológia
szerkesztésA Grúz Álomnak, hasonlóan a legtöbb grúz párthoz nincs világos ideológiája. Elsősorban Bidzina Ivanisvili személye köré épül, a 2012-es választáson a Szaakasvili-ellenesek tömbjeként funkcionált a kormány. politológusok szerint a párt egy mérsékelten balközép, pragmatikus párt, amelynek alapja volt az Egyesült Nemzeti Mozgalom kormányainak ellenzése.Levan Lortkipnidze tbiliszi professzor meghatározása szerint a Grúz Álom a nómenklatúra, a szakértők, az értelmiségiek, és az üzletemberek pártja. Baloldali aktivisták közül sokan a pártot ideológiailag amorfnak, gyűjtőpártnak tekintik. A Grúz Álom ezzel szemben saját magát baloldali pártnak tartja.
LMBT-jogok
szerkesztésA Grúz Álom első kormányzása alatt törvényeket fogadott el az LMBT-személyek elleni diszkrimináció büntetésére. 2017-ben a GD képviselői megszavazták, hogy alkotmányban rögzítik, hogy a házasság férfi és nő között jöhet létre. A Grúz Álom ezt azzal indokolta, hogy ennek egyértelműsítésével akadályoznák meg az LMBT-emberek elleni további diszkriminációt. A törvényjavaslatot a Grúz Álom államfője, Giorgi Margvelasvili nem írta alá. A Grúz Álom reformjai ugyanakkor Grúziát a kaukázus gyakorlatilag leg-LMBT-barátabb országává tették
Baloldal
szerkesztésA Grúz Politikai Intézet szerint a Grúz Álom gazdaságpolitikája magában foglalja az elődök által létrehozott, már meglévő szabadpiaci modell és egy átfogó "balközép" biztonsági háló kombinációját.
Autoriterizmus vádjai
szerkesztésA pártot nyugati és liberális újságírók, valamint ellenzéki politikusok autoriterizmussal, és paternalizmussal vádolták. 2021-ben Nika Melia ellenzéki politikus letartóztatásával egyet nem értve lemondott Giorgi Gaharia miniszterelnök.
Habár elterjedt vélemény, hogy a Grúz Álom kormányzása idején romlott a demokrácia minősége, az EBESZ megfigyelői szerint a 2020-as választások az idáigi legdemokratikusabbak voltak Grúziában. A Grúz Álom kormányzása alatt javult a grúz demokrácia a nemzetközi demokrácia-index felmérések szerint
Választási eredmények
szerkesztésVálasztás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
---|---|---|---|---|---|
2012-es | 1 184 612 | 54,97% | 85 | 56,6% | kormánypárt |
2016-os | 857 394 | 48,65% | 115 | 76,6% | kormánypárt |
2020-as | 928 004 | 48,22% | 90 | 60% | kormánypárt |