Főmenü megnyitása

Grazia Deledda

Nobel-díjas olasz írónő

Grazia Deledda (Szardínia, Nuoro, 1871.[1] szeptember 27.Olaszország, Róma, 1936. augusztus 15.) Nobel-díjas olasz (szárd) írónő.

Grazia Deledda
Grazia Deledda 1926.jpg
Született Grazia Deledda
1871. szeptember 27.
Nuoro, Szardínia
Elhunyt 1936. augusztus 15. (64 évesen)
Róma, Olaszország
Álneve Ilia di Saint-Ismael
Állampolgársága olasz
Nemzetisége Olasz
Foglalkozása Író
Kitüntetései Irodalmi Nobel-díj, 1926
Halál okaemlőrák
Sírhely Campo Verano

Grazia Deledda aláírása
Grazia Deledda aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Grazia Deledda témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1871-ben született a szardíniai kisvárosban, Nuoróban, egy hétgyerekes földbirtokos család ötödik gyermekeként. Apja jómódú vállalkozó volt, és egy időben Nuoro polgármestere. Anyja mélyen vallásos volt, és gyermekeit is szigorú vallásos nevelésben részesítette.

Az elemi iskolát Nuoróban járta, azután magánúton folytatta tanulmányait egy olasz elemi iskolai tanárral, aki olasz-, latin- és franciaórákat adott neki. (Akkoriban nem volt szokás a lányokat az elemi iskolán túl taníttatni.) A későbbiekben autodidakta módon ismerkedett az irodalommal.

Íróként a L'ultima moda című folyóirat oldalain debütált néhány elbeszéléssel.

1899-ben Rómába költözött, és ezután több művét is kiadták: Anime oneste (1895), Il vecchio della montagna (1900).

1903-ban az Elias Portolu kiadó szerződtette, és több regényét és színházi darabját is megjelentette. Cenere (1904), L'edera (1908), Sino al confine (1911), Colombi e sparvieri (1912), Canne al vento (1913), L'incendio nell'oliveto (1918), Il Dio dei venti (1922). A Cenere című művéből filmet is forgattak.

Művészetét külföldön is elismerték, Gorkij és D. H. Lawrence is elismerően nyilatkozott róla.

MunkásságaSzerkesztés

Első igazi irodalmi sikerét az Elias Portolú (1903) című írásával érte el, melyet minden európai nyelvre lefordítottak.

Munkáin megfigyelhető a verizmus képviselőjének, Giovanni Vergának és a dekandencia képviselőjének, Gabriele D'Annunziónak a hatása.

Fontosabb műveiSzerkesztés

Magyarul megjelent műveiSzerkesztés

  • A repkény. Regény; ford. Sebestyén Károlyné; Phőnix, Bp., 1908 (Az Otthon könyvtára) Online hozzáférés
  • Varázs alatt. Elbeszélés; ford. Balla Ignác; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)
  • A mi Urunk. Regény; ford. Balla Ignác; Franklin, Bp., 1914
  • Deledda Gráciaː Mint a szélben a nád. Regény; ford. Kőrösi Sándor; Athenaeum, Bp., 1921 (Athenaeum könyvtár)
  • Jó lelkek; ford. Boros Ferenc; Franklin, Bp., 1931 (Külföldi regényírók)
  • Szerelemből gyilkolt. A repkény; ford. Székely Éva; Móra, Bp., 1991 ISBN 963-11-6812-3

ForrásokSzerkesztés

  • Emilio Cecchi, Grazia Deledda, in Prosatori e narratori, in Storia della letteratura italiana. Il Novecento, Milano, Garzanti, 1967
  • Antonio Piromalli, Grazia Deledda, Firenze, La Nuova Italia, 1968
  • Natalino Sapegno, Prefazione a Romanzi e novelle, Milano, Mondadori, 1972
  • Giulio Angioni, Grazia Deledda, l'antropologia positivistica e la diversità della Sardegna: Grazia Deledda nella cultura contemporanea, Nuoro, 1992, 299-306; Introduzione: Tradizioni popolari di Nuoro, Bibliotheca sarda, Nuoro, Ilisso, 2010

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés